Egy nép legfontosabb erőforrása nem más, mint az ott élő emberek

A 24-hu-ban megjelent cikkből kiragadtunk néhány újságírói megállapítást és oktatói idézetet. Ezekből kirajzolódik egy kép, ami teljesen másként fest, mint a hazai oktatási rendszer.  

• Finnország a legjobb hely a világon tanítani és tanulni. 
• Az oktatás magas színvonalának hátterében az a meggyőződés áll, hogy egy nép legfontosabb erőforrása nem más, mint az ott élő emberek. 
• Szeretnék, hogy mindenki – származástól, életkortól, lakóhelytől, társadalmi helyzettől függetlenül – ugyanolyan színvonalas oktatáshoz juthasson hozzá. Ezért az az iskolaelőkészítőtől a felsőoktatásig ingyenes. 
• A pedagógusok élvezik a rendelkezésükre álló széles autonómiát, ami szabadságot ad a mindennapi munkájukhoz. Nincsenek kötelező, állami tankönyvek, segédanyagok, ők dönthetnek, milyen pedagógiai módszereket alkalmaznak – természetesen a gyerekek igényeit szem előtt tartva. 
• Csodálatos végigkísérni egy gyereket egyéves korától az iskoláig. 
• Alapszabály, hogy óvodában egy felnőttre maximum hét gyermek juthat. Legalább heti három alkalommal mennek a gyerekekkel az erdőbe. 
• A játékok alatt rengeteg mindent tanulnak, olyasmiket is, amiket szinte lehetetlen volna megtanítani nekik egy asztalnál ülve.  
• Minden gyereknek egyetlen gyerekkora van, ezért azt szeretnénk, hogy az a lehető legszebb legyen.  
• Legyenek kreatívak, tanulják meg, hogyan bánjunk egymással, fedezzék fel a környezetüket, tiszteljék a természetet, élvezhessék a lehetőségek szabadságát.  
• A játék egy nemzetközi nyelv, hagyjuk őket gyereknek lenni. 
• Csupán egyetlen szakszervezet működik az országban, ám épp ez teszi őket hatékonnyá.  
• A finn tanárok nem sztrájkolnak túl gyakran, például tartottak munkabeszüntetést egyszer negyven évvel ezelőtt, majd legközelebb tavaly tavasszal. 
• A sztrájkoló tanárok magasabb fizetést – egy ötéves emelési terv elfogadását – szerettek volna elérni, és végül sikerrel is jártak.  
• Természetesen senki nem veszítette el az állását amiatt, hogy részt vett a munkabeszüntetésben. 
• Nincsen klasszikus hierarchia az iskolákban. A tanárok nem állnak a gyerekek felett.  
• A rendszer részeként mindenki elismeri a tudásod, a hierarchia itt csak a bizalomból származik. 
• Egy nap leforgása alatt taníthatok matematikát, tarthatok kézműves-foglalkozást, kimehetek a gyerekekkel a szabadba, sosincs két ugyanolyan nap.  
• Hiába rengeteg a tananyag, azon belül a pedagógusok óriási szabadsággal rendelkeznek, hogyan is oktassanak, és mivel mindenki tudja, mennyire jól képzettek, megbíznak abban, hogy akárhogy is cselekszenek, az mindig a gyerekek érdekeit szolgálja. 
• Egy igazgatónak nem kell felügyelnie, rendben mennek-e a dolgok. 
• Ha egy tengerparti házba szeretnél hazaérni Helsinkiben egy Porschével, érdemes másban gondolkozni. De nem kell mindig mindent akarni elérni, légy boldog azzal, amid van. 

A téma iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni a teljes cikket.