A felháborodott levéli nagymama a miniszternek írt, miután szülés után menyét és unokáját Óvárról a győri kórházba vitték

Választ remél levelére Vargáné Herlicska Zsuzsanna levéli nagymama, aki Nagy István agrárminisztert kereste meg ilyen módon, hogy esetük kapcsán rávilágítson: a mosonmagyaróvári kórházban történt változások nem jó irányba visznek. Az Új Szó Nálunk megkereste, nyilatkozni nem szeretett volna, mint mondta, semmilyen politikai csatározás részese lenni, levele közzétételéhez azonban hozzájárult. Szerkesztett formában közüljük, hogy miként született meg első unokája. 

„Vargáné Herlicska Zsuzsanna, levéli lakos vagyok, a faluban képviselő-testületi tag, a szociális bizottság elnöke. Levélen van vállalkozásom, 28 éve virágüzletem. Most mint aggódó, friss nagymama egy kérdéssel és egyben mélységes felháborodással fordulok önhöz. Menyemet március 15-én délelőtt 10 órakor szülésre mentővel beszállították a mosonmagyaróvári Karolina kórházba. 27 órányi vajúdás után, csütörtökön délután 2 órakor császármetszéssel megszületett egészséges unokám. Jól vannak. Komplikáció nélküli szülés volt. Ki sem pihenték a szülési fáradalmakat, amikor péntek délelőtt átszállították őket, és még 8 kismamát és újszülöttet a győri kórházba. Mivel Óváron nincs ennyi szállítási kapacitás, ezért mindenhonnan jött mentő, Győrből, Csornáról, Kapuvárról. Szerencsésen odaértek. Ők 3 ágyas szobát kaptak. Fürdő, wc a folyosó végén, sok más emberrel együtt. 2023-ba vagyunk, nem a 80-as években" - kezdte levelét. Úgy érezte, az ott dolgozók nem örültek nekik, mivel ez nekik is plusz teher.

„A szobában az ablakot nem lehetett bukóra kinyitni, csak kitárni, rossz levegő volt bent (csatornaszag). Tisztelettel kérem, magyarázza meg nekem Ön vagy bárki más a törvényhozók közül, hogyan lehetséges ez? A média attól hangos, hogy családbarát kormányunk van. Mélységesen fel vagyok háborodva!!! Van egy szépen felújított (óvári) kórházunk, kedves, segítőkész orvosokkal, szülésznőkkel, csecsemős nővérekkel stb. (ez tapasztalat).

Frissen szült családoknak, szülés után adnak időt, hogy a baba és a szülők hármasban, együtt lehessenek zavartalanul egy szobában, hogy össze szokjanak és megnyugodjanak. Nem tudom, van-e ennél szebb dolog a világon. Ekkor jön a hidegzuhany, indulás Győrbe!! Kitéve a frissen császározott kismamát, aki még fel sem tud kelni az ágyból és a kisbabát, aki még fel sem ocsúdott a szülési megpróbáltatásból."

„Joga van minden embernek, nemhogy kismamának (akik vizsgálatra vagy ultrahangra várnak), hogy a kórházi vécében legyen papír, szappan és kéztörlő. A kézfertőtlenítő nem helyettesíti ezeket a dolgokat. Elméletileg ezért fizetjük az egészségbiztosítást. Joga van minden kismamának és újszülöttnek a szülés utáni pihenéshez - de nincs választás, menni kell!! Kitéve stressznek, megfázásnak, fertőzésnek, balesetnek. Gazdaságilag sem gondolnám, hogy kifizetődő lenne ok nélkül a győri szállítás a mai benzinárak mellett. A család nem tud látogatni, csak szombaton Győrbe, ami 40 kilométer. Nem mindenkinek van autója. Vannak nagymamák, sőt dédik: nekünk is egy 89 éves, egészséges, de már nem szívesen utazik ennyit. Azért ő is szeretné látni az unokáját és a dédunokáját. Ő is a család tagja, megbecsüljük, nem elzárjuk előle a lehetőséget."

„Vasárnap pedig nem Mosonmagyaróvárról (ami 5 kilométer), hanem Győrből kell hazahozni őket, ami a családra háruló feladat (pénz, idő, energia, veszély). A kórház udvarán parkoltam, s mivel 3 órát kellett várnunk a baba kis könyvére (mert 22 babát engedtek ki vasárnap, amire egy doktornő volt). Zárójelentést nem kaptunk, amiért ismét el kellene menni Győrbe. Ezért a 3 óráért 5500 forint parkolási díjat fizettünk ki. Kérdem én: ez normális? Nagyon meggondolatlan, felelőtlen, emberi életekkel játszó, aki fennen hirdeti, hogy nekünk a család az első! Felháborító és nagyon veszélyes játék. Miniszter úr, sok szülő, gyermek, nagyszülő és dédi, és a család nevében: kérem minél előbb ennek a borzalmas helyzetnek a megszüntetését! Nem drága pénzen magánkórházakat kérünk, hanem állampolgári jogon járó kórházi ellátást és egészségügyet. Kérem személyes válaszát.

Tisztelettel: Egy felháborodott, aggódó nagymama, akinél a baba-mama szerencsére egészségben ért haza, de félő, hogy más nem lesz ilyen szerencsés."