INTERJÚ: A Fertő tó vízpótlása bonyolult kérdés sok ismeretlennel

- Több évnyi munka után a dunakiliti duzzasztómű és a hozzá kapcsolódó létesítmények felújítása is befejeződött nemrégiben. Miben lesz ez segítség?

- Ilyen régi műtárgy felújítása sok kellemetlen meglepetést tartogat, gonddal-bajjal jár, így eléggé el is húzódott. Összességében az eredmény viszont jónak mondható: üzembiztos, sokkal korszerűbb, megbízhatóbb lett. Ne felejtsük el, hogy ez a létesítmény a hullámtéri vízpótló rendszer kulcsműtárgya. Ráadásul ár- és jéglevezetés szempontjából nagyon fontos, hogy amikor szükség van, minden nyílást ki lehessen itt nyitni.

- Magánbefektető által egy törpeturbina már áramot is termel itt. Ez a vízügyi igazgatóságnak hoz bevételt?

- Igen, a beruházó fizet. Lehetőséget kapott a beépítésre, s a bevételének egy bizonyos százalékát fizeti nekünk, mert biztosítjuk számára a duzzasztást és a turbina a bal parti pillér korábban kialakított turbinaterébe került. A erőmű jelenleg nem tud teljes kapacitással működni, s téli időszakban is így marad, mert ilyenkor a vízpótló rendszerbe bevezetett kisebb vízhozamok miatt alacsonyabb a felvízszint.

- A tavasz végi vagy nyári mesterséges szigetközi hullámtéri elárasztás mindig vitát szül, egyes helyi önkormányzatok ellenzik az utána érkező szúnyoginvázó miatt. Idén elmaradt, mert nem jött elég víz a Dunán az elárasztáshoz, de ha a feltételek adottak, akkor továbbra is lesz ilyen elöntés? Mi várható a jövőben?

- Vita. Már tavaly sem volt elárasztás mivel a hidrológiai feltételek nem álltak elő, de ha adottak a feltételek, akkor jövőre lehet – persze, ha az üzemelési bizottság is így dönt. Érdekesség, hogy magyar oldalon korábban többször volt, elárasztás a szlovák oldalon abban az időszakban nem végeztek hasonló beavatkozást. Ebben az évben viszont a csallóközi oldalon két időszakban összesen másfél hónapig részlegesen elárasztották a hullámtéri mélyterületeket.

- A Fertő tó vízszintje hónapok óta fél évszázados viszonylatban is rekordalacsony szinten van. Mi lesz a Fertővel? Reális elképzelés az osztrákok sürgetése, hogy a Mosoni-Dunából vezessünk oda vizet?

- Nem példa nélküli az a helyzet, amely most kezd kialakulni, és nem biztos, hogy elértük a mélypontot. A téli félév csapadékmennyiségétől függ, hogyan alakul a tó sorsa. Nagyon csapadékos 2023-as év kell ahhoz, hogy ebből a helyzetből érdemben emelkedjen a vízszint. De volt már ilyen többször: a legjobb példa az 1960-as évek, mikor a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az 1970-es évek közepén már mindig nagyobb és halban gazdagabb Fertő tóról szóltak a krónikák. A tónak nagyon kicsi a vízgyűjtő területe, és érzékeny a lehullott csapadék mennyiségére. A Fertő tó stratégiájában is az szerepel, hogy ez természetes folyamat és természetvédelmileg elfogadható. Azonban mivel Fertő kultúrtáj a világörökség része, így a megőrzése érdekében foglalkozni kell a vízpótlás kérdésével. Osztrák oldalon elkezdődött a munka, hisz ott nagyobb volumenben hasznosítják a tavat. Ez bonyolult kérdés: vita zajlik arról, hogy a Fertő tóba – mely egy szikes sztyepptó – szabad-e belevezetni a például a Duna vizét. Kérdés, hogy ez a víz a tó ökoszisztémájára milyen hatással van vízminőségi szempontból. Vizsgálni szükséges, hogy az inváziós fajok bekerülése hogyan akadályozható meg. A vízpótlásra megvalósítására eddig bemutatott tanulmány másodpercenként egy köbméteres vízpótlással számol, melyhez a vizet szivattyúval kell átemelni. Ha egy éven keresztül folyamatosan működne ezzel a kapacitással, tíz centimétert emelne a tó szintjén. Nem látjuk tehát egyelőre a szóba jöhet alternatívákat.

- Az energiaválság és az elszálló infláció okán érintették a megszorítások a vízügyi igazgatóságot?

- Az energiaárak, az üzemanyagárak érintenek a legjobban bennünket is. Sok eszközünkbe, fenntartó gépekbe, kitűzőhajókba piaci áron kell üzemanyagot vásárolnunk. Szűkös költségvetésünkben ez tovább csökkentette a fenntartásra költhető költségkeretet.

- Ez a töltéskaszálásokat jelenti főképp?

- Igen. Kevesebbet fenntartási munkát tudtunk elvégezni, s ez valószínűleg jövőre is így lesz. A költségvetési és a kompenzációs források határozzák meg, mire leszünk képesek.