A kiszáradó Fertő története

Nemrégiben számoltunk be róla, hogy a Fertő régiója drámai aszályos időszakot él át. A hőség az utolsó vízcseppet is kiszívhatja a tóból és környékéből. 

A Fertő tó jellegzetessége, hogy a szabályozások előtt időnként teljesen kiszáradt, majd természetes úton újra feltelt vízzel. Ezt számos történelmi adat bizonyítja – jelezte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság frissen megjelent negyedéves lapjában, a Víz-Hangban. 

A történeti kronológiája: 

• 1318-ban a tó részlegesen kiszáradt, csak egy keskeny, folyóvízhez hasonlító vízfelülete volt. 
• A XV. században olyan magas volt a tó vízállása, hogy több település teljesen eltűnt, a lakosság keletre vonult. 
• 1568-ban a víz visszahúzódott megtizedelve a tó halállományát. A királyi udvari kamara elrendelte, hogy a Répce vizét a tóba vezessék. 
• 1740-ben a tó csaknem teljesen kiszáradt, a tófenék művelését vették tervbe. 
• 1768-1769-ben a vízszint megemelkedett. 
• 1786-ban érte el a tó a legnagyobb kiterjedését, ekkor nagyobb volt, mint 500 négyzetkilométer. Több ezer hold terület víz alá került, a földművesek elvándoroltak. 
• 1811-től szinte teljesen kiszáradt a tó. 
• 1813-tól vízszintnövekedés kezdődött, 1838-ban megáradt a Fertő vize és 1844-ben már 356 négyzetkilométer volt a tó területe. 
• 1858-tól újra apadni kezdett a víz. 
• 1865-1868 között már csak Apetlonnál és Eszterházánál volt egy keskeny vízfelület, ez volt a tó legutóbbi kiszáradása. A fenékiszap kiszáradt, a só kikristályosodott, kemény, sima kéreg képződött. A talaj mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan volt. 
• A Fertő vize 1869-ben ismét lassan növekedni kezdett és 1874-ben már egész nyáron át 1 láb mély víz volt a tó közepén, 1876-ban (a teljes kiszáradás után 8 évvel) pedig ismét régi pompájában lehetett a tavat látni, a vízmélységét 2-3 m-re becsülték. 

Az 1873-ban megalapított Rábaszabályozó Társulat által létesített töltések a Rába és a Rábca mentén sikeresen meggátolták az árvizek behatolását a Hanságba. A Fertő tavat a Rábcával összekötő csatorna – azaz a Hanság-főcsatorna – 1909-ben készült el és 1912-ben átadták a tó vízszintszabályzó műtárgyát a Mekszikópusztai zsilipet.

Az 1988-1993 között száraz periódus volt, viszont 1996-ra a tó vízszintje a maximális értéket. Ekkor a tóból közel 180 millió köbméter vizet vezettek le, a tó vízmennyiségének közel felét. A jelentős „vízcsere” a tó sóháztartásában is megmutatkozott. A tó vízszint-szabályozásának különösen nagy a jelentősége, és a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság fennállása óta elmélyülten foglakozik ezzel a témával. Célja, hogy megelőzze a tavi extrém kis és árvízi vízállásokat is.

A vízháztartás jellemző adatai és a megfelelő szabályozási határértékek alapján 1965-ben a Mekszikópusztai zsilipre kezelési szabályzatot dolgoztak ki. Ez elsődlegesen a tóvízszint mintegy 50 centiméteres emelését tette lehetővé. Az 1990-es években módszeresen felújították az Ikva-Hanság-főcsatornát és átépült a Fertőszéli zsilip Mekszikópusztánál. 

A Fertő tó legutóbbi kiszáradása során 1869-ben a fertőrákosi hívek gyalog zarándokoltak el a Fertő tavon át Boldogasszonyba. A Magyar Hidrológiai Társaság Győri és Soproni Területi Szervezete nemrégiben kerékpártúrát szervezett a Fertő tó legutóbbi, történelmi eseményként megőrzött kiszáradásának emlékére.