A klímaváltozás a gazdálkodóknak is kihívás

Az ENSZ éghajlat-változási testületének új jelentése szerint a karbonkibocsátás "gyors, mélyreható és azonnali" csökkentésére van szükség. A kutatók szerint a következő néhány év kritikus jelentőségű, mert ha a kibocsátást nem sikerül 2030-ig megfékezni, akkor szinte lehetetlenné válik a felmelegedés korlátozása az évszázad későbbi szakaszában. A jelentés legfontosabb üzenetét talán úgy lehet összefoglalni, hogy "most vagy soha" - emelte ki az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. A szakember szerint sajnos hiába figyelmeztetnek évtizedek óta, még mindig történelmi magasságban van a szén-dioxid-kibocsátás, soha nem voltak olyan magasak az adatok, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére szerencsére azt látják, hogy nagyon sok haladás is volt, például 56 országnak van már klímatörvénye, és 18 országnak sikerült egy évtizedig tartani azt, hogy folyamatosan csökkentette a kibocsátását – közölte az agrarszektor.hu. 

Apokalipszis jön, ha nem teszünk ellene 

Ha nem tesznek a meglévő erőfeszítéseknél jelentősen többet, akkor 3,2 Celsius-fokkal lesz melegebb az évszázad végén, mint az ipari forradalom előtt előtt volt, ami egy nagyon jelentős melegedés. Ilyen mértékű hőmérséklet-emelkedés esetén a bolygót soha nem látott hőhullámok, félelmetes viharok és széles körű vízhiány sújtaná - ez csak akkor kerülhető el, ha ebben az évszázadban sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartania a hőmérséklet-emelkedést. Utóbbi esetében számos helyen egyszerűen nem lehet majd kiszolgálni a mezőgazdaság és a lakosság vízigényét sem. 

Dédszüleink nem láttak parlagfüvet 

„A klíma átalakulása, a szélsőséges időjárási viszonyok váltakozása új helyzetek elé állít(hat)ják a gazdálkodókat” – jelezte korábban a püski székhelyű, mezőgazdasági szaktanácsadással és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Agrofil Kft. „Új károsítók jelen(het)nek meg és/vagy a már itt lévő, „őshonos” gabona betegségek, rovarok vagy gyomok megszokott stratégiái is módosul(hat)nak. Érdekes néha elgondolkozni azon, hogy vannak olyan gyomnövények, de állatfajok is, melyek néhány évtizede még „egyszerűen” nem léteztek hazánkban, vagy csak nagyon elenyésző számban, ma meg tömegesnek tekinthetők országszerte. Dédszüleink nem sok eséllyel láthattak például parlagfüvet vagy akár balkáni gerlét. Ennek ellenkezőjére is van példa, arra, hogy régebben teljesen közönséges gyomnövények vagy állatok szép fokozatosan „elfogynak’” és ez esetben sem kell túlságosan visszamenni a múltba. Gondoljunk csak a kék búzavirágra, amellyel még a 80-as években is díszítették a falusi iskolák tantermeit ballagások alkalmával, napjainkban pedig már alig látni. 

Alkalmazkodni a változásokhoz 

A fenti példákkal csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a biológiai környezet, amelyben az agrárium dolgozik, folyamatos átalakulásban, változásban van. Vannak rövidtávú változások, amilyen például az évjárati hatás és vannak középtávú változások is, melyek évek vagy évtizedek alatt következnek be. A jó gazdálkodót többek közt az különbözteti meg az átlagostól, hogy ezeket a változásokat észreveszi és alkalmazkodik hozzájuk vagy tesz ellenük.”