Évimézi mézeskalácsai útra készek

Talán sok gyermek és felnőtt számára lenne titkos kívánság egy Évimézi. A nagyi, akihez jó odabújni, aki mesél, akit mindig körülleng az édes illat és akinél mindig van sütemény. Baráth Éva Fertőrákoson pont olyan,amilyennek elképzel az ember egy mézeskalácsot sütő nagymamát. Csakhogy ő profi, s nemcsak az unokáinak süt. A többi stimmel. 

Már a kapuban érezni véli az ember a jó illatokat, főleg ha a színes, mézeskalácsot formázó névtáblára néz. A "dolgozószoba" aztán minden képzeletet felülmúl, mert ki hitte volna, hogy íróasztalnál lehet a legjobban az aprólékos mintákat "ráírni" a kicsi, nagyobb és mégnagyobb kalácsokra. Amikből annyi féle van, hogy nem bírom megszámolni. A műhelyben kiderül, Baráth Éva sem tudja pontosan, pedig listája van arról, melyik kosárban milyen forma várja dolgos kezét. Az biztos, hogy több mint háromszáz... És mindig kitalál valami újat.

Címzettekre várnak a klasszikus, gyönyörű mézeskalács-szívek.

Hogy születnek a mézeskalács-mesterek? - kérdezem, erre nagyot nevet. Mert ő például eredetileg rendszerszervező üzemmérnök...

- Előszálláson éltem és ott is dolgoztam gazdasági igazgatóhelyettesként egy nevelőintézeti központban. Volt egy kollégám, aki beiratkozott egy fővárosi tanfolyamra, ki akarta tanulni a kosárfonást. Engem is megtanított az édesanyám sokféle kézimunkára, ügyes is voltam, gondoltam én meg kitanulom a szövést. El is kezdtem én is a kurzust, de első évben még nem volt szakosodás, többféle kézművességgel is foglalkoztunk. A kötelező nyári táborban pedig elfelejtettem  regisztrálni a szövőkhöz, s mire ez kiderült, már csak a mézeskalácsosoknál volt hely. Ötven éves voltam akkor, s amikor hazavittem az első alkotásaimat a családom azt mondta, tegyek le a szövésről, ez nekik sokkal jobban tetszik - meséli Baráth Éva, hogy lett belőle mézeskalács-készítő. Persze neki is megtetszett a dolog, sőt, egyenesen beleszeretett a sütés és díszítés összetett, szemet és gyomrot melengető folyamatába. 

- Az alkotás érdekelt, az, hogy létrehozhatok valamit, ami finom is, szép is, örömet szerzek vele és általa. Persze sok mindent meg kellett tanulnom ahhoz, hogy mestere legyek a készítésének, de örömmel lestem el a praktikákat és kísérleteztem szakadatlanul. Sőt, ezt teszem most is, mert imádok új mintákat kitalálni! 

Szép és finom. Sok munka van benne, íz és ízlés.

Baráth Éva gyorsan tanult és vált mézeskalács készítő mesterré. Előbb munka mellett sütött, de aztán elment nyugdíjba, és azóta "főállásban" készíti finomságait. 2004-ben költözött családjával Fertőrákosra, s ma már  az Alpokalja-Fertőtáj minősített védjegyes kézművese, a Hellofertőrákos Turisztikai Egyesület aktív tagja, s a jövő héten tizenhatodszor költözik portékáival a győri Árkádba, ahol már várják karácsonyi mézeseit. A sikerek is megtalálták: Magyarországot képviselte az Európai Mézekalácsosok Fesztiválján Hamburgban, ott volt számtalan fesztiválon, falunapon, vásáron, bemutatón. Hívják iskolákba, óvodákba, plázákba.    

- Nagy ünnepeink nekem mindig kihívást jelentenek, de amíg bírom, csinálom. Míg örömmel teszem, bírom is. Az adventet Győrben töltöm, az kemény négy hét, húsvétkor meg két hétig van standom a bevásárlóközpont földszintjén. Már augusztusban elkezdtem a készülődést, a dísznek való mézeseket már akkor sütnöm kell, különben nem készülök el. Utoljára maradnak az ennivaló sütik,  most már minden becsomagolva útra készen áll - mutat körbe Évimézi a plafonig érő dobozhegyen. Minden aprólékosan becsomagolva, nehogy eltörjön, sérüljön a sok csoda. Házikók, huszárok, csillagok, Mikulások, harangok, angyalkák, fenyőfák és petsze szívek számtalan változatban, pirosak, zöldek, hófehérek, klasszikusak és modernek.  

- Az a specialitásom, hogy kívánságot vagy címzettet is írok a kiválasztott mézesre. Csak megmondják, kinek szánják és mi legyen a szöveg, mire végeznek a vásárlással, már becsomagolva ott vár az egyedi ajándék. A kezem szerencsére nem remeg - mosolyog Éva, miközben újabb és újabb dobozokat megnyitva mutatja a kicsi, nagyobb és mégnagyobb kalácsokat. 

Bevallom, összefutott a nyál a számban. Hogy észrevette-e vagy sem, azt nem tudom, mindenesetre kaptam egy jókora adag kóstolót Évimézi mézeskalácsaiból. Úgyhogy most már azt is tudom: nemcsak szépek, isteni finomak is!