Fájdalmas állami beruházástól, egy 24 hektáros bányától tart Gönyű

Bányatelek fektetéssel kapcsolatos előzetes önkormányzati álláspont kialakítását tárgyalták a legutóbbi gönyűi testületi ülésen. Ezen Major Gábor polgármester elmondta, hogy a „várható beruházások közül ez a legfájdalmasabb a település szempontjából. Azt már előre lehet tudni, hogy hatalmas forgalomnövekedéssel, zajjal, porral jár majd, ha megvalósul, egyúttal élettelen, holdbéli tájjá változik a falu közvetlen környezete 24 hektáros területen. A bányát akár 25 évig is használhatják, de legjobb esetben is legalább 14 évig. A terület rendezése csak ezután válik lehetségessé, azonban azt tudni kell, hogy sok helyen született már olyan döntés, hogy bányatóként maradt meg a helyszín” – hangzott el bevezetőként.

Lakatos Attila képviselő szerint ez az állami beruházás a falunak csak hátrányos dolgokat fog hozni, és véleménye szerint sem rövid, sem hosszú távon ebből előny nem fog származni az itt élők részére. „Munkahelyet nem teremt, nem kis zajjal fog járni éjjel-nappal, gondoljanak csak arra, hogy a kotróhajók is milyen felzúdulást váltottak ki a működésükkel egy idő után. A kitermelt kavicsot hatalmas autókkal fogják majd elszállítani, amik folyamatosan pörögnek majd, megterhelve ezzel a falu közepén átmenő 1-es út forgalmát, rezgésükkel károsítva az annak két oldalára épült ingatlanokat, ellehetetlenítve a falut pont kettészelő 1-es úton a lakosság biztonságos átjutását. Ha a környező tájat elcsúfítják, az végső soron kihat az ingatlanok értékére is a településen.” Egyetértett a polgármesterrel, ebből a községnek nemhogy haszna nem származik, de inkább csak kára lesz és nem is kevés.

Járay Zoltán képviselő megkérdezi, hogy Nagyszentjános felé is mehetnek-e majd a nehéz járművek, hogy átmenjenek a falun. Major Gábor polgármester elmondja, hogy ezt nem tehetik meg, csak Győr felől közelíthetik meg majd a területet.

Lakatos Attila szerint célszerű lenne beépíteni egy közúti tengelysúly mérőt az 1-es útra, mert erről már akkor is volt szó, amikor annak idején a Győr-Gönyű Kikötő épült, csak ki tudja miért, pont ennek a megvalósulása maradt el akkor is, illetve nagyon fontos lenne az 1-es útnak a kiszélesítése az új híd és a kikötő között. Az is lehetne egy megoldás, hogy rögzített traffipaxot tegyenek ki a falu területén.

Major Gábor polgármester úgy fogalmazott: mindenképpen szükségesnek tartja minden területen a hatásvizsgálatok teljes körű elkészítését és azok megismerését a beruházással kapcsolatban. Előre látható, hogy az északnyugati széljárás az összes port a falu felé fogja sodorni, az éjjel és nappal működő gépek ellehetetlenítik a pihenést, a faluból eljárók számára a közlekedés nagyon le fog lassulni a sok tehergépjármű miatt Győr felé, hogy csak a legalapvetőbb problémákat említse.

Ott-Szegő Henrietta képviselő úgy látja, ez akár a falu kútjainak az elapadásához is vezethet, mert tudomása van róla, hogy Győrszentivánon is ez történt. Javasolja, hogy nézzenek meg egy ilyen bányatavat, beszéljenek az ott élőkkel, az ottani önkormányzattal is.

Dr. Szigethy Balázs jegyző meglátása szerint kényszerhelyzet állt elő, a beruházó Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt. egyelőre megegyezésre törekszik, azonban a jogszabályi háttér lehetőséget ad arra, hogy kiemelt állami beruházásként a képviselő-testület nemleges álláspontja esetében is sor kerüljön a bányatelek fektetésére, a településrendezési tervben foglaltak figyelmen kívül hagyására.

Végül a gönyűi képviselő-testület – kellő információ hiányában – arról határozott, hogy felkéri a tervezett kavicsbánya fektetésével az önkormányzatot megkereső Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t, hogy a kormányrendelet bányászattal kapcsolatos előírásainak megfelelő tartalmú hatásvizsgálati dokumentációt (különös tekintettel a települést érintő zaj- és porterhelésre, a felszín alatti vizek szintjének és minőségének változására, valamint a tervezett forgalomnövekedésre) a bányatelek fektetésével kapcsolatos települési döntés kialakítása érdekében juttassa el az önkormányzatnak.