Fertődi innováció: fák adnak árnyékot a málnának

A munkaerőhiány mellett a klimatikus változások is nehezítik hazánk területén az árutermelő málnatermesztést. A Fertődi Kutatóállomáson a meteorológiai szélsőségeinek kiküszöbölésére technológiai kísérletekben, árnyékolási rendszerekben, agrárerdészeti módszerekkel keresik a megoldást a szélsőségek tompítására. Nemes nyár klón alkalmazásával kedvezőbb mikroklíma teremthető az ízletes gyümölcs fejlődéséhez - írja a kísérletről az Agroinform.hu.

A málna termőterülete kritikusan alacsony szintre csökkent az országban. A fertődi kutatók rendszeresen publikálnak e folyamat ökológiai okairól, a málna termeszthetőségi korlátairól. Minden gyümölcsre igaz, hogy azokat csak optimális termőhelyen szabad ültetni. A szárazodó éghajlaton meg sem szabad próbálni nem öntözhető területen ültetni legkedveltebb bogyósgyümölcsünket. Eredményesebb lehet azonban a termesztés, ha árnyék csökkenti a párolgást.

Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, kutatóállomás-vezető arról számolt be a szaklapnak, hogy technológiai kísérleteik egyike árnyékolással kapcsolatos rendszer kidolgozására irányult. Kezdetben sátorívek alatt, különböző takaróanyagok bevonásával vizsgálták a málnafajták viselkedését együttműködve a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetével, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Egyetemmel. A „sátor” alatt termesztett málna sokkal szebb és vitálisabb, mint a szabadföldi. Csak az volt a probléma, hogy a nedves hóval vagy nagyobb széllel érkező viharok megnyomták a sátoríveket, szó szerint összetörték a berendezést, még ha azokat statikailag megfelelően is dolgozták ki.

A kutatást egy ma is folyó agrárerdészeti kísérlet formájában fejlesztették tovább, ahol az árnyékot a területre telepített gyorsan növő nemes nyárfa klón adja, amely ötévesen hat méter magasra nő. A sorközökbe szeder-, málna- és ribiszkefajok, -fajták kerültek. Ennek a kísérletnek a kiértékelése jelenleg is zajlik, a látottak azonban szembetűnően igazolják egy innováció lehetőségét a termesztésben. A málna és a ribiszke jól  érezték magukat a nyárfák alatt. Míg egy-egy fajta a tűző napon már szinte csak egy-egy szállal álldogál, az árnyékolt területen csodálatos összefüggő sort alkot. A tapasztalatok szerint a szórt árnyék a jó, a teljesen összezárt állomány nem biztos, hogy szerencsés.

Szlovákiában a Fertődi Kutatóállomás felvidéki partnere pályázati forrásokat keres, hogy a technológiát talajadottságaihoz és termelési céljához igazítva kipróbálják sajmeggyel és fekete ribiszkével is. Ebben az esetben kettős lehet a hasznosítás. A termést betakarítógéppel „szüretelve”, az élő munkaerőigényt csökkentve, a bogyós gyümölcs termesztését lendületbe lehetne hozni.