Horgászelnök: „A halállományt szeretnénk megvédeni” (INTERJÚ)

- Huszonkilencezer horgász váltott tavaly állami jegyet a megyében. A mostani horgászrend-változások is a becsületes horgászok érdekeit védik?

- Erre törekszünk. Változott néhány szabály, részben mi, részben az országos szövetség hozta ezeket a döntéseket. Kihangsúlyoznám: nem egy nyereségérdekelt vállalkozást vezetünk: a horgászat élményét biztosítjuk, számos közfeladat ellátásával. A tavalyi évben a nehézségek ellenére a megyei horgászok létszáma tovább növekedett és az állami jegyek értékesítése alapján az eddigi legmagasabb horgászlétszámot értük el. A növekvő létszámmal együtt a feladat is növekszik, halőri állományunkat is bővítettük. Halőreink pedig a halak védelmére szerződtek. A feladat sokrétű, az ellenőrzések mellett rengeteg egyéb feladat is adódik. Pl. a napokban több köbméter szemetet vittek a szeméttelepre (pedig nem ez a dolguk), mert egy horgászcsapat a szigetközi ágrendszerben egy szigeten otthagyta a hulladékát. Horgászvizsgákat tartunk, biztosítjuk a jegyeket, süllőfészkeket tettünk ki, kormorángyérítést szervezünk (egy-egy ilyen alkalomra kimegy kilenc halőr három autóval), s persze halat telepítünk: a területi jegyek árának több mint 50 százalékát erre forgatjuk vissza – ez országosan is magas arány.

- Mekkora tétel?

- Száznegyven millió forint, amiből közel 76 tonna ponty, 3,5 tonna ragadozó hal, 3,5 tonna keszeg és 574 ezer darab előnevelt hal, valamint 200 kilogramm kecsege került vizeinkbe, melyhez a Mohosz közel 2,5 millió forint pályázati forrást biztosított.

- A telepítéshez beszerzett hal árába is begyűrűzött az infláció?

- A horgászjegyek ára átlagos 30 százalékkal emelkedett 2023-ban, közben pedig, ha az általunk a tógazdaságokból megvásárolt hal árát nézzük, a korábbi 870 forintos árról a ponty kilója 1500 forint fölé emelkedett. Ez bizony nem 30 százalék… (A jegyárakat a honlapon érhetik el). Jó szerződéseink voltak, melyeket még tavaly év elején kötöttünk, így többet tudtunk telepíteni 2022-ben, mint az azt megelőző évben. Szövetségünk 2022-ben is minden MOHOSZ-pályázaton részt vett és több mint 20 millió forint pályázati forrással sikerült gazdagodnunk. Szövetségünk igyekszik a rendkívül halhiányos piacon, az egyre dráguló halárak mellett folyamatosan telepíteni, mert egyértelműen látszik, hogy a horgászok elégedettebbek a vizeinkkel. Szeretnénk folyamatosan, nem pedig etapokban halat tenni kezelt vizeinkbe.

- 2023-ban is?

- Pontyból tavaly jelentősen túltelepítettünk, dupláját, mint amennyit a horgásznaplók alapján kifogtak. Az arányok változhatnak: telepítés szempontjából a ponty maradna a fő hal, mivel a horgászok többsége pontyra horgászik, de igyekszünk arra koncentrálni, hogy a ragadozóhalakból, lehetőség szerint még többet vásároljunk vizeinkbe. Ez nem lesz könnyű, hozzátéve, hogy tavaly egy kilogramm süllő ára 4900-ról 6300 forintra emelkedett és gyakorlatilag nagyon keveset tudnak az igényekhez képest előállítani a haltermelők.

Pontyból tavaly jelentősen túltelepítettek, dupláját, mint amennyit a horgásznaplók alapján kifogtak.

- A most életbe lépő horgászrendi változásokkal is halállományt védik?

- Igen. Ettől az évtől csak bojlis jeggyel lehetséges bojlizni: ennek számít minden 14 milliméter vagy annál nagyobb csalival (kivéve élő csalikkal vagy ezek elpusztult változataival) történő csalizás, hajszálelőkén felkínálva. A szövetség a halállományt szeretné megvédeni. Ezt úgy tudjuk csak megtenni, ha ellenőrzött körülmények közé szorítjuk - a bojlizást is. A bojlizás egyértelműen egy más kategóriájú horgászat, ami kizárólag nagy testű halakra irányul. Korábban nem lehetett behúzni és etetőhajót használni a természetes vizeinken. Volt rá egy igény, amit meghallgattunk és a pontos horgászat kivitelezése miatt engedélyeztük, de egy új jegyet rendeltünk hozzá. A természetes víznek megvan a varázsa, ott megfogni egy nagytestű halat nem ugyanaz, mint egy bojlis tavon. Viszont a természetes vízen, főleg a szigetközi ágrendszerben ezt ellenőrizni sokkal nehezebb, mint egy körbekerített tavon, ahol egy kapun keresztül lehet bemenni és kijönni és a kapunál ellenőrzik a gépjárművet. Sajnos, sokan visszaéltek a bojlizás lehetőségével. Annak a lehetőségét eddig sem zártuk ki, hogy ha valaki megvette a bojlis jegyet, és hal elvitele nélkül más módszerrel kívánt horgászni, akkor horgászhasson, ezt semmi nem tiltja a horgászrendben. Ez a jegy egy többlet lehetőséget biztosít a bojlisoknak és a harcsásoknak. Ha viszont valaki halat szeretne elvinni, akkor azt csak a normáljeggyel tudja megtenni és egy adott napon el kell döntenie, hogy a bojlisjeggyel horgászik vagy a halelvitelivel. Ezt a bojlisjegy naptárában jelölnie kell. A csaliméret határ pont azt a célt szolgálja, hogy ne sértsük a feederes és egyéb horgászok érdekeit, és nem fogjuk a sajtkockával márnázókat vegzálni a jövőben sem, ahogy a hungarocell golyóval meglebegtetett két-három szem kukorica miatt sem kell aggódniuk a horgászoknak.

A teljes horgászrend ide kattintva érhető el. 

(Az interjú második részében többek közt kiderül, miként küzdenek a kormoránokkal, a vízparti szemetelőkkel, az elhagyott csónakok tulajdonosaival).