Sikeres vizsgát tett a GYSEV ikrényi törzsutasa és vakvezető kutyája

Pálmai-Matis Mónika születése óta gyengénlátóként él. Napi közlekedését folyamatosan vakvezető kutyák segítették. Az eddigi kutyus, Amy 10 éves lett, ez pedig nyugdíjas kort jelent a vakvezető kutyáknál. Ezért került Mónikához és férjéhez Mézi, akit egészen kis kora óta nevelnek ikrényi otthonukban, miután bekapcsolódtak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége önkéntes kölyöknevelő programjába.

- Mivel babakutya kora óta velünk van, férjemmel mi voltunk Mézi kölyöknevelői, felkészítettük őt a kiképzésre. Sokat dolgoztunk vele, de megérte a fáradozást: a közös munka eredményeként Mézivel sikeres közlekedésbiztonsági vizsgát tettünk, Ikrény vasútállomás és a Győri Árkád útvonalon – mondta el Pálmai-Matis Mónika.

A jövőben Mónikát Mézi kíséri útjaira, amit többször vonattal tesznek meg.

- Évtizedekig rendszeresen utaztam vonattal munkába ingázóként. Manapság is hetente több alkalommal veszem igénybe a GYSEV szolgáltatásait. Mivel a vasútvonal mellett lakom, fontos, hogy Mézi biztonságban érezze magát a közlekedés e területen is. Ismerje és természetes legyen számára a vonattal való közlekedés, a pályaudvarok nyüzsgése, zaja. Kölyökkorában, a szocializációs időszakban először csak az állomáson, folyamatos pozitív társítással, azat jutalomfalattal nézte, hallgatta az érkező, elrobogó, nyikorgó, dübörgő, kürtölő szerelvényeket. Később aztán fel is szálltunk a vonatokra és fokozatosan egyre több megállót megtéve bemerészkedtünk a győri nagy pályaudvarra is – tette hozzá Mónika.

Mézi sárga színű labrador – ő a harmadik ilyen fajtájú kutyus a sorban, aki segíti Mónika mindennapjait. 

Mónika – veleszületett látássérülése ellenére – aktív életet él, a Tandem-Szem Látássérültek Integrációját Segítő Egyesület elnökeként intézi a szervezet ügyvitelét, pályázatokat ír, közösségi programokat szervez, tandem-kerékpározik és természetesen kutyázik. 2023-ban férjével a harmadik vakvezető tanonc felneveléséért Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Rithnovszky-díjában részesültek, amely elmondása szerint nagy megtiszteltetés számukra.

Egy útjukra a GYSEV munkatrsai is elkísérték őket. Beszélgetésük során kicsit részletesebben érdeklődtek a vonatozással való kapcsolatukról. Mónika elmondta, hogy bár többnyire csak Győr irányába vonatozik, mégsem mindegy, hogy azt a hét percet milyen körülmények között teszi meg.

 - Nagyon örülök az egyre elterjedő alacsonypadlós vonatoknak. A régi magas, lépcsős kocsikra való fel és leszállás nem csak nehézkes, de balesetveszélyes is a vakvezető kutyák számára is, mert a lábuk lecsúszhat a vaslépcsőről és megsérülhetnek. Mindezekkel szemben az alacsonypadlós vonatok biztonságosak, esztétikusak, kényelmesek, kulturáltak, csendesek, tiszták és a mellékhelységeik használhatóak. A GYSEV-es jegyvizsgálók többnyire figyelmesek, észrevesznek bennünket. Megkérdezik, meddig utazunk és kell-e majd segíteniük a leszállásnál – mondta el véleményét Mónika.