Nyúli polgármester: "Azt várjuk, hogy ha átkerül a vagyon, megemelik a vízdíjakat"

Ahogy minden érintett településen, Nyúlon is napirendi pont volt néhány hete a víziközmű-vagyon ingyenes állami tulajdonba adásának kérdése. A településvezető elöljáróban arra emlékeztetett: mint egyik tulajdonosa a Pannon-Víz Zrt-nek, 2012-ben meghatározhatták illetékességi területükön a vízdíjakat. Ezt akkor köbméterenként burttó 220 forintban állapították meg. A rezsicsökkentés okán azonban azóta nem emelhettek, holott a bérköltségek növekedtek, fejlesztési és hibaelhárítési költségük gyakran jelentkezett. Mostanra jutottak el oda, hogy ilyen vízdíjak mellett finanszírozhatatlan a rendszer, év végéig 580 milliós mínusszal zárhat a Pannon-Víz. Jövőre az ivóvíz- és a szennyvízszolgáltatásból 8,5-9 milliárdos bevétellel számolnak, viszont a kiadási oldalon csak a villamos költségek 5,5 millió forintra rúghatnak. 

Az állam most integrálná saját hatáskörébe a víziközmű-szolgáltatást - jelezte Schmiedt Henrik. Úgy látja, 2023-ban az állam minden szolgáltatóban 5 százalékos tulajdonrészt vásárolna, majd tőleemeléssel felvásárolja őket. 2024-ben összevonnák a térségieket, Győrt például Komárommal és Sopronnal, racionalizálják a kiadásokat. "Úgy látom van egy előre kidolgozott forgatókönyv, és olyan helyzetbe kerültek az önkormányzatok, hogy ebből különösebben nincs kiút. Nem lesznek abban a helyzetben, hogy biztosítani tudják a szolgáltatást." Végül megismételte: "ha a kormánynak az lett volna a szándéka, hogy fenntartsa és biztosíthatóvá tegye az önkormányzatok számára a működtetést, akkor engedte volna a vízdíjak emelését. Úgy látjuk, ez egy előre kidolgozott forgatókönyv volt. Azt várjuk, hogy amennyiben átkerül a vagyon, utána meg fogják emelni a vízdíjakat, hogy legyen elég forrás a működtetés biztosítására."