Harmadik nap: indul a törivizsga (FRISSÍTVE)

Az írásbeli középszinten 180 perces, összesen 100 pontot lehet szerezni, emelt szinten 240 perces, és szintén 100 pontos.  

Emelt szinten a vizsga két feladatsorból áll, hasonlóan a középszintűhöz. A diákok először az első feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot – teszi közzé ma az Eduline.  

A portál úgy tudja, mind a közép-, mind az emelet szintű vizsgákon visszatérő téma a dualizmus kora, az ipari forradalmak és a hidegháború.  

Frissítés:

A töriérettségik témái mind a két szinten úgy épülnek fel, hogy 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmet érintenek a feladatok. Fele 1848 előtti, fele utáni időre kérdez. 

Az Eduline  szerint az előző évek feladatsorai alapján legtöbbször az Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, a dualizmus, a Horthy-korszak, a Kádár- és a Rákosi-korszak került elő. A szakportálnak nyilatkozó tanár azt mondja, az egyetemes történelemből a világvallások, a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok témája kerül elő gyakran, a középszintű érettségin pedig ezen felül visszatér Sztálin és a Szovjetunió, valamint – nem álruhában – Hunyadi Mátyás. 

Frissítés2:

Ezt kérték a történelemérettségi első részében 

A magyarországi romákról, a szovjet-orosz történelemről is kérdezték a vizsgázókat. Az Eduline azt írja a töriérettségiről, hogy egyebek mellett a bolsevik ideológiáról, a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű vizsga első részében, amely rövid feladatokból áll. Az egész feladatsorra három kerek óra áll rendelkezésre, de jól elkülönül a fent említett első rész az esszétől.