Bátyját kísérte, de övé lett a főszerep az uszodában: Pőcze Panna világkupa ezüstérmes vízilabdázó (Interjú)

Bravúrt bravúrra halmozott az utóbbi időben a magyar női vízilabda válogatott: a tokiói olimpiáról bronzéremmel jöttek haza, idén a hazai rendezésű világbajnokságon döntőt játszottak, néhány napja pedig a spanyolországi Világkupán csak ötméteresekkel maradtak alul a fináléban. Sikeres válogatottba nem könnyű bekerülni, a győri Pőcze Pannának azonban most sikerült, a Világkupán végig megbízható teljesítményt nyújtott, a döntőben pedig három gólt lőtt.

- Gondolom gyerekként úszással kezdtél, majd onnan jött a vízilabda…
- Az a vicces, hogy nem. 2013-ban a bátyámnak találta ki apukám Győrben, hogy próbálja ki a vízilabdát, én meg elkísértem őt. Úszni sem igazán tudtam, mégis ott ragadtam, amikor kiderült, hogy lánycsapatnak is tartanak edzéseket. Egészen addig táncoltam, lovagoltam, ám ahogy fokozatosan előtérbe került a vízilabda, ezek kikoptak.
- Mikor derült ki, hogy tehetséges vagy, s ebből sportkarrier is lehet?
- Tizenhat évesen már a győri serdülő csapatban játszottam, s ekkor javasolta az edzőm, Vogel Zsolt, hogy ha valamit szeretnék kezdeni a vízilabdával, akkor a fővárosba, első osztályba kellene igazolnom, Győrnek akkor felnőtt csapat sem volt. A Ferencváros meg is keresett, kezdetben kettős igazolással játszottam Győrben és az FTC-ben is.
- Nehéz volt elszakadni a családtól?
- Persze, ennyi idősen a fővárosba kerültem, de komolyan akartam venni a sportot. A Bercsényi iskolába jártam, de volt, hogy csak heti egyszer-kétszer tudtam bejárni a suliba, amikor az edzőm elengedett. A Fradiban edzettem, ott játszottam, majd hétvégén a győri csapat színeiben is volt bajnoki meccsem.
- Mikor látszott eredményekben is, hogy kifizetődő a belefektetett sok munka?
- Talán tavaly, amikor az U19-es válogatottal világbajnoki bronzérmesek lettünk.
- Idén tavasszal már felnőtt válogatott összetartásra is hívtak. Nagy csalódás volt, hogy végül a hazai rendezésű vb-csapatba nem fértél be?
- Végigdolgoztam a válogatottal 6-8 hetet, reménykedtem, de láttam, hogy azért vannak jobbak nálam, elfogadtam, s nagyon szurkoltam a csapatnak.
- A novemberi spanyolországi Világkupára viszont már utazhattál velük. Hogy élted meg az első tornádat?
- Fantasztikus idő volt, ráadásul a medencékben 28 fokos volt a víz, ami az itthoni 24-hez képest nagyon kellemes. Ismertem már a csapattársaimat, s úgy érzem, meccsről meccsre fejlődtünk.
- A kapitány, Bíró Attila is dicsért már a Világkupa első szakaszában is. Sokat számít a pozitív visszajelzés?
- Abszolút, jót tesz az önbizalmamnak, s látom, hogy megérte a sok befektetett munka. Klubszinten megvolt az önbizalmam a meccseken, bíztam benne, hogy a válogatottban is így lesz.
- Most mennyi munkát teszel bele?
- Heti 10-11 edzés, benne konditermiekkel, plusz a mérkőzések.
 

Fotó: fradi.hu

- A Világkupán szép meneteléssel Egyesült Államokat is legyőzve jutottatok a döntőbe. A spanyolok ellen aztán gyorsan, már a meccs elején három gólt lőttél…
- Pedig a védekezésben van nagyobb szerepem, de a támadást is egészen jól sikerült megoldanom. Az első akciónál labdát kaptam, emlékeztem, hogy a spanyol kapus egy korosztályban szerepelt velem. Ilyenkor nem szabad mérlegelni, el kell vállalni a lövést. Bement, s éreztem, jó napom lesz.
- Az utolsó másodpercben egyenlítettetek a végén, jöttek az ötméteresek. Úgy tűnt, a lelki előny nálunk van, mégsem jött össze a győzelem. Miért?
- Mi is így éreztük, pláne, hogy kapusunk, Alda kettő büntetőt is megfogott, ami elég ritka vízilabdában. Sajnos, mégsem sikerült nyerni.
- Mennyi pihenő jutott a torna után?
- Fél nap, kedd este már edzettem a Fradiban, hisz pénteken és szombaton Magyar Kupa meccsünk lesz. Jövő szerdán pedig a klubcsapatommal visszatérünk Spanyolországba, Barcelonában szerepelünk a Bajnokok Ligájában, szeretnénk továbbjutni. A válogatottnak most pihenő jön, jövő nyáron rendeznek világbajnokságot. Szeretnék azon már részt venni, a legfőbb cél pedig a 2024-es párizsi olimpia.
- Győrből mennyi marad?
- A szombat este és a vasárnap. Itt élnek a szeretteim, a bajnoki meccs után minden hétvégén hazautazok feltöltődni.