Nagy a baj, elölről kezdik kilenc év után a győrszentiváni színesfémpert

Amikor a NAV által vezetett nyomozás első nyilvános attrakciójaként a kommandósok lecsaptak a fagyos reggelen, 2013 januárjában a 14 helyszínen, a közzétett felvételek láttán a fél ország tátotta száját, mert a kétes eredetű luxus magáért beszélt.

Íme a felvétel az elfogásokról:

Már 2009 előtt 4 és fél milliárdos kár keletkezett

A vád alapja továbbra is az, hogy a főügyészség szerint 2006-ban – amikor bevezették hazánkban a fémhulladék fordított adózását – a V. testvérek és unokatestvérük, V. József elhatározták: ott adják el a rezet, ahol ilyen fordított adózás még nem létezik. A láncolatba Csehországban és Szlovákiában alapított strómancégeket iktattak be, hogy bruttó áron juttathassák el az árut a kohókba és visszaigényelhessék a nem létező áfát. A strómanokat beszervezték, lépéseiket a szerződések aláírásáig irányították, majd a céget megszüntették, s cégenként 20–30 millió cseh és szlovák koronás áfával csaltak. Igen, akkor még korona volt Szlovákiában.

 A később egyre gyarapodó vád szerint a teljes elkövetési érték 4 és fél milliárdosra rúg, amit úgy számoljunk, hogy a kár 2009 előtt keletkezett.

A cseh és szlovák állam kérte fel intézkedésre a magyar hatóságot, mivel az ottani áfa elvonása volt az ügy tárgya, és így a kár sem itthon keletkezett, de a csalás az nálunk is csalás. A vádlottak mindent tagadnak, és egyébként a cseh és szlovák szálakat érintő áfacsalási ügy okán perbe vont gyanúsítottak egy részének 2020 óta kisebb gondja volt az a maratoni színesfémügy, mert utána a drogbiznisz miatt vitték vissza a rács mögé őket egy számunkra aligha kellemes, de már ismerős, reggeli ébresztő után. Abban az ügyben még nincs ítélet.

Visszajön a teherautónyi akta

A régiben viszont, tehát az első fokú tárgyalást a most hatályon kívül helyezett áfacsalási perben 2015. április 8-án tartotta a Győri Törvényszék és 2022. október 4-én hirdetett elsőfokú ítéletet 77 tárgyalási nap után. Összesen 19 vádlottat ítéltek el ekkor, az elsőrendű vádlott V. Róbert 8 év fegyházbüntetést kapott és több mint egymilliárdot kellett volna megfizetni a most hatályon kívül helyezett ítélet szerint. M. Lajosra, V. Csabára és V. Mátéra 6 év fegyházat szabtak ki, a többiekre 1 és 4 év közötti végrehajtandó fegyházat, és egy elítélt kivételével mindenkinél kizárta feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.

 A bíróság addigra 160.000 oldal nyomozati iratanyagot dolgozott fel, és nyilván mindenki fellélegzett, amikor az aktahalmot 10 év után elszállították a nem jogerős ítélet után. A teherautó azonban hamarosan visszajön az iratokkal.

Miért helyezték hatályon kívül?

A Győri Ítélőtábla a tárgyaláson kívül született döntéséről azt közölte, hogy „a Győri Törvényszék ítéleteit valamennyi vádlott tekintetében (az I. r., II. r., III. r. IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r., XVII. r., XVIII. r., XIX. r., XX. r., XXI. r. és XXII. r. vádlottak vonatkozásában) hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.”

Ezt a másodfokú tanács azzal indokolja, hogy a törvényszéki tanács „megsértette az eljáró tanács összetételére vonatkozó eljárásjogi szabályt, mert az elsőfokú eljárás során végig nem 2 hivatásos bíró és 3 ülnök járt el, hanem 3 hivatásos bíró.” Az ítélőtábla jelez néhány relatív szabálytalanságot is, de azt határozottan felrója, hogy „egyes vádlottak esetében kizárt védő járt el az elsőfokú eljárás során, ezek a védők a nyomozás során még a tanúként kihallgatott személyek segítői voltak, így nem képviselhették a vádlottakat.”