Nem hallgatták meg a szakértőt, mert a tárgyalás előtt tudta meg É. Imre, hogy közeli hozzátartozója meghalt

A genetikust idézték kora délutánra a villanyszerelős perben, de meghallgatására már nem kerülhetett sor. Egy óra előtt pár perccel a kettős emberöléssel vádolt É. Imre fia – akit még nem láttunk az eddigi tárgyalásokon – jött be a bíróságra és az illetékesek engedélyével szót váltott letartóztatásban lévő apjával. Ekkor közölte vele a szomorú hírt – aznap meghalt egy közeli hozzátartozójuk, s ezt ennél jobban azért nem szűkíthetjük, mert É. Imre külön kérte. Amikor dr. Bóka Tibor bíró épp a megjelentek előtt kérdezte volna a vádlott fiát, hogy mondja el, mi az a váratlan körülmény – amiről a bíró is előtte értesült –, és ami miatt nem kerülhet sor a délutáni meghallgatásra, É. Imre emelt hangon vágott közbe: „Nem publikus, bíró úr”. Ezért közeli hozzátartozóként jelölték meg apa és fia közös rokonát, de talán kitalálható ez anélkül is, hogy nevesítenénk. 

„Mivel nem várható el a vádlottól, hogy ebben a lelkiállapotban hallgassa végig a tárgyalást, a genetikus szakértőt később tudjuk meghallgatni – mondta a bíró együttérzését fejezve ki. Ezután a folyosón pár percet beszéltek, a vádlott fiát még láttuk könnyes szemmel távozni. 

És mi történt délelőtt? 

A drámai esemény előtt újabb fordulatokat vett a villanyszerelős ügy, a poligráfos vizsgálat eredményéből kiderült például, hogy az egyébként végig nyugodt É. Imre ingoványos talajnak érezhette, amikor azt kérdezték tőle 2015-ben: hol lehet O. Vilmos? Az eltűnt villanyszerelők meggyilkolásával vádolt É. Imre ügyében itt volt a hazugságvizsgálatot végző poligráfszakértő, a lőpornyomhoz értő fizikus.  

A poligráfos hölgy még az első villanyszerelő – O. Vilmos – eltűnése után hallgatta ki É. Imrét, mivel tudta a hatóság, hogy utolsó nap vele találkozott a villanyszerelő. Emberöléssel azonban csak 2018-ban gyanúsították meg, amikor Mácsik Zoltán tűnt el, akinek szintén tartozott és találkoztak eltűnése előtt. Ez utóbbi esetben a hazugságvizsgálatot már célzottan Mácsik Zoltán megölésére kérdezve végezték el és É. Imre eredményei azt mutatták, hogy a „Megölte-e Mácsik Zoltánt” kérdésre egyértelműen megtévesztő célú válaszokat adott, heves fiziológiai reakciókkal kísérve. 

Mácsikné arca mindig beszédes, e pillanatokban maga É. Imre kérdezgeti a szakértőt. Fotó: Laczó Balázs 

A védelem korábban gyakran hivatkozott a még 2015-ben végzett poligráfos vizsgálatra, amikor Orlikot még eltűntként kezelték, és a vádlott reakciója a válaszok nagy részénél közömbös volt. 

Erről a vizsgálatról beszélt most az újabb szakértő: arra a kérdésre, hogy „Hol lehet most megtalálni O. Vilmost?”, 80-90 százalékos valószínűséggel megtévesztő válaszokat adott. Elmagyarázta a hölgy azt is, hogy emberölések esetén a vizsgált személy – amennyiben ő az, aki „eltüntette” a sértettet – a legveszélyesebb kérdésnek értelemszerűen a holttest hollétét érzi. Ha viszont tudja, hogy nem találtak holttestet, akkor biztonságban érzi magát és várhatóan kevésbé szignifikáns reakciókat produkál.  

Itt kell megemlíteni, amit nyilatkozott a szakértő hétfő délelőtt a Győri Törvényszéknek: külön kérni szokták a szakértők – és 2015-ben is kérték – a nyomozóhatóságtól, hogy az olyan személynél, akinél tudvalévő, hogy egy eltűnés miatt hazugságvizsgálatot fognak rajta végezni, várják meg ezt a vizsgálatot és csak utána kutassák át az illető otthonát, környezetét, ingóságait. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy az illető pontosan tudja a vizsgálat pillanatában, hogy megnyugodhat, semmit nem találtak nála. Sajnos nem ez történt, É. Imre végignézte a teljes házkutatást, másnap pedig leült a szakértővel és a műszerekkel 

Erről markáns véleménye van a második villanyszerelő feleségének – özvegyének. 

– Borzasztóan felzaklat a tudat, hogy ilyen szakmaiatlan hiba miatt mennyire félresiklott a dolog, pedig ezek szerint a szakértők leveléből pontosan tudta a hatóság, mikor lesz a hazugságvizsgálat. Ha a férjem gyilkosa nem ül olyan nyugodtan akkor a műszerekkel, mert nem tudja, hogy mi találnak nála, akkor az a nyomozóknak is feltűnhet, hogy esetleg ő lehet az emberük és akkor nem tudja folytatni a dolgait. És a férjem… – elcsuklik a hangja. 

Idézte a bíróság a fizikus szakértőt is, mivel kiderült: É. Imre mindkét kézfején olyan mikroszemcséjű nyomokat találtak, amelyek tűzfegyverben használatos lőszerből származhattak. Több helyen pedig ráleltek a kezén egymás mellett három olyan elemre is, amelynek együttese szinte bizonyossá teszi, hogy a lőszer gyúelegyéből származik. E mikronyomok nagy része már egy kézmosásnál eltűnik – öngyilkosok esetében tehát jóval többet találnak a szakértők. De egy bizonyos mennyiség szinte bizonyosan a kézen marad pár napig.  

Az is kiderült most a tárgyaláson, hogy később a 2018-ban lefoglalt kabáton és a vádlott nadrágján is voltak hasonló komponensű maradványok, de az erről született szakértői vélemény valami okból a vádirat után kelt és sem a bíróság, sem a többi szereplő nem kapott belőle. Ezért erre nézve később fogják beidézni a szakértőt. 

Azt ugyanis tudni kell azért, hogy É. Imre a következőt állítja a lőpornyomról: őt fekete ruhás emberek letérdeltették, kezét a feje fölé kellett emelni és egy méterről átlőttek a feje fölött. 

Minden szónak jelentősége van, bár ezt ő aligha sejtette. Az ugyanis biztos, hogy ez esetben lőpormaradványnak kellett volna a kezére kerülni, mert a lőport jellemzően előre felé hagyja el a fegyvert. A gyúelegy égésterméke hátul távozik, és az ő kezén ezt találták. A megmaradt elemek eltávolodhatnak párszor tíz centire is a pisztolytól, de maximum fél méterre és egy méterre soha. 

É. Imre szót kapott, felállt és azt kérdezte a szakértőtől: származhat-e ez az ólommal kevert elegy flextől? A válasz: nem. Gyufától? Nem. Na és öngyújtótól? Abból sem. 

Ezután ebédszünetet rendel el a bíró, s ami utána történt, az pedig már tudják.