Szigetköz | Még nem épült meg a Dunakiliti fenékküszöb, de a Dunát már elterelte Szlovákia: ebben a helyzetben leledzett éppen harminc éve Szigetköz, ágrendszere felső szakaszak gyakorlatilag kiszáradt. A fertő-hanság Nemzeti park igazgatósága közösségi oldalán emlékezetett: az 1995-ben Dunakilitinél megépített fenékküszöb révén ismét jut víz a mellékágakba, ezáltal történt meg a szigetközi hullámtér vízpótlása, mellyel kis- és közép-vízszintek kialakítására van lehetőség, viszont a régi nagy áradások elmaradtak.

Szigetköz | A vízlépcső-szerződés felmondása, majd válaszlépésként Szlovákia Duna-elterelése után két út volt: az első szerint makacsul ragaszkodni igazunkhoz, nemzetközi bírósághoz fordulni, Szigetközt kiszáradva hagyva a károkat bizonygatni. Vagy cselekedni, műszakilag is menteni a menthetőt, s ennek érdekében kompromisszumra törekedni északi szomszédunkkal. Budapestről a rendszerváltó zöldek nyomására az előbbit választották, hiába harcoltak a szigetköziek a folyójaikért. A megoldás még mindig a kezünkben van, az elmúlt három évtized utolsó harmadában sokat léptünk, de még sokat is léphetünk előre.

Szigetköz | A dunakiliti fenékküszöböt egy méterrel megemelhetik, ha majd eljut az Öreg-Duna a négy fenékküszöbös megoldás kivitelezéséig. Az elvi vízjogi engedély szintű tervek év végig meglehetnek. A koncepciót megfogalmazó Insula Magna ide kapcsolódó programja év végig lezárul.

Szigetköz | Miközben Illés Zoltán akkori államtitkár azzal büszkélkedett 2012-ben, hogy saját kezűleg húzta ki a négy fenékküszöbös terveket Szigetközben a beadandó tervekből, tíz évvel később az Insula Magna programban ez az alapja minden itteni jövőbeli fejlesztésnek. Az Öreg-Duna vízszintemelése és összekötése a szigetközi (és csallóközi) mellékágrendszerrel ugyanis lassan három évtizede megoldatlan.

Győr | Közel három évtizeddel az első tervek elkészülte után elindult a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának építése Vének magasságában, mely megtartotta a folyót Győrnek, s nem engedte gyorsan kifolyni a medersüllyedés miatt alacsonyabban lévő Dunába. Ezzel a helyi népi kezdeményezés egyik célja, a folyó vízszintrehabilitációja célba ért.

Szigetköz | Az alsó-szigetközi vízpótlás után, a gönyűi torkolati műtárgy előkészítése alatt közel 2 milliárd forintos forrásból az ágrendszerben, a Felső-Dunán indultak majd készültek el fontos fejlesztések, melyek az árvízvédelmet, rehabilitációit és mellékágak összekötését tették lehetővé. Többek közt újra élővé vált Dunakilitin a Felső-Zalka, a Lénai, a Jegenyési-ág és a Benda-ág. Az árvízlevezetés javítása érdekében átalakították a doborgazi átvágás és az ásványrárói Morvaszigeti Duna-ág felső szakaszát.

Szigetköz | A Duna elterelésének egyik következményeként kiszáradt, beerdősült kis medrek, víz nélküli oldalágak kanyarogtak Alsó-Szigetközben, a mélyebben fekvő folyó főmedre ugyanis elvitte, kiszívta innen a vizet. A dunakiliti fenékküszöb és a felső-szigetközi vízpótlás nem ért el idáig, s egészen 2015-ig kellett várni, hogy végig, Vámosszabadiig érjen a szigetközi vízpótló rendszer. A megépített ágvégzárás, a fenékküszöbök azóta ott is megtartják s szétterítik a Duna mellékágainak vizét, élőhelyeket hozva létre.

Szigetköz | A két legnagyobb gondra fókuszálva, megunva az egy helyben topogást népi kezdeményezést indított a Kisalföld napilap és a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület 2012 tavaszán. Az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását tűzte ki célul az Országgyűlésben, s végül nyolcvanezren támogatták az ügyet. Ez már a döntéshozóknál is nyomós érv volt, a Mosoni-Duna torkolati beruházása később kiemelt státuszt kapott.

Szigetköz | A világgazdasági válság hatásaként 2011-ben oda jutottunk, hogy majdnem leállt az akkor már 15 éve működő szigetközi vízpótlás a vízügyesek pénzének zárolása miatt. Még mindig ott tartottunk, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség kijelentette, nem történhet duzzasztás a Dunán, Orbán Viktor szerint pedig a Duna Magyarországon az identitás részét képezi és inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.

Szigetköz | Nem került be a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe 2006-ben a Mosoni-Duna rehabilitációja, hiába evezett - szó szerint - egy hajóban a térség több tucat politikusa az ügy érdekében. Uniós forrás ugyan jött a helyieknek dunai koncepció kidolgozására, ám az akkori kormányzat sokáig vonakodott lépni az ügyben - végül 11 milliárdot ígért a Mosoni-Duna és Szigetköz rehabilitációjára. Helyben közben megalakult a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület és a Szigetközi Fejlesztési Tanács.

Szigetköz | Elegük lett 2005-re a szigetközi polgármestereknek, a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park megvalósíthatóságát bemutató rendezvényen Dunakilitin a konzerválódott helyzet ellen tiltakozó pólókat vettek fel. Most követ dobjunk a Dunába vagy szakértőket? A Duna ma elválaszt, mikor köt össze? - tették fel a kérdést. Azóta 17 év telt el, de máig sincs összeköttetés, ugyanis a szigetközi és csallóközi ágrendszereket továbbra sem sikerült összekapcsolni az Öreg-Duna vízszintemelésének hiánya miatt.

Szigetköz | A Duna elterelése után 2004-ig Rajkától Ásványráróig a helyi vízügyi szakemberek 125 kilométer hosszú vízszakaszt élesztettek újjá. Ezek a Duna szabályozását követően a mentett oldalra került, lefűződött folyóágak, laposok, holtágak korábban jórészt szinte teljesen kiszáradtak. Volt, amelyikbe a kertek alatt szemetet hordtak.

Szigetköz | A 2002-es kormányváltással sem érkezett Szigetköz ügyében nagy fordulat, pedig előtte nem sokkal Nemcsók János volt kormánybiztos úgy fogalmazott, „az elmúlt három és fél évben tapodtat sem mozdul előre". Annyi azért történt, hogy csordogálni kezdtek a rehabilitációs források - azon a nyáron 107 és fél millió forintot kaptak az önkormányzatok. A vízügyi tárca és Győr már megpendítette egy torkolati mű építését Gönyűnél. Majdnem 20 évet kellett aztán várni rá...

Dunasziget | A Cikolai-ágrendszer alsó torkolatánál 1998-ra elkészült a denkpáli hallépcső a hozzá tartozó gumigátas meder megcsapoló műtárggyal. Az ágvégzárás lehetővé tette a felső ágrendszer megcsapolását és az alsó ágai vízigényének jobb kielégítését, s akkori áron mindössze 67 millió forintba került. Apró, de fontos lépés volt ez a szigetközi vízpótló rendszer fejlesztésében.

Szigetköz | Miközben Szigetköz és a Duna ügye a politika játékszerévé vált az évezredforduló környékén, a tájegység ügyében vajmi kevés előrelépés történt. A kilencvenes évek elejétől azonban megindultak a szigetközi szakértői munkák, zömében megfigyelések, melyek 2000 környékén már milliárdos tételt jelentettek, amit az államkasszából fizettek. A rehabilitációra azonban akkor még nem jutott, az arra kért állami pénzeket leszavazták.