Győr-Moson-Sopron | Közúton történő napi munkavégzésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat foglaljuk össze az Útinform híre alapján.

Magyarország | Ez történik akkor, amikor nem figyel a sofőr, és elbizonytalanítja a többit is. Szerencsére itt baleset nem történt. Szerencse és csoda.

Győr-Moson-Sopron | Közúton történő munkavégzésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat foglaljuk össze az Útinform hírei alapján.

Győr-Moson-Sopron | Az Útinform hírei útfelújításokról, terelésekről.

M1-es autópálya | Újabb terelések léptek életbe az M1-es autópályán a térségünkben.

M1-es autópálya | Az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a komáromi szakaszon, Bőny térségében a 107-es km-nél új fix terelést építenek ki. A munkaterület mögött 11 km-es torlódás alakult ki. Aki teheti, a 112-es km-nél a Győrszentiván csomóponton keresztül a Bőny-Bana-Bábolna útvonalon kerüljön.

Magyarország | Az autópályán való közlekedés a nagy sebesség miatt eleve veszélyeket hordoz. Ha valami miatt forgalomelterelés történik, akkor pedig jön a káosz. Erre lehet mondani, ilyen nincs és mégis van.

Győr, 83-as főút | Az útépítés miatt a címben jelzett intelem eddig is érvényes volt, most különösen az: valamikor a hét elejétől változik a forgalmi rend a 83-as főút győri, Gyirmót és Ménfőcsanak közötti bevezető szakaszán.

Szigetköz | Még nem épült meg a Dunakiliti fenékküszöb, de a Dunát már elterelte Szlovákia: ebben a helyzetben leledzett éppen harminc éve Szigetköz, ágrendszere felső szakaszak gyakorlatilag kiszáradt. A fertő-hanság Nemzeti park igazgatósága közösségi oldalán emlékezetett: az 1995-ben Dunakilitinél megépített fenékküszöb révén ismét jut víz a mellékágakba, ezáltal történt meg a szigetközi hullámtér vízpótlása, mellyel kis- és közép-vízszintek kialakítására van lehetőség, viszont a régi nagy áradások elmaradtak.

Szigetköz | A vízlépcső-szerződés felmondása, majd válaszlépésként Szlovákia Duna-elterelése után két út volt: az első szerint makacsul ragaszkodni igazunkhoz, nemzetközi bírósághoz fordulni, Szigetközt kiszáradva hagyva a károkat bizonygatni. Vagy cselekedni, műszakilag is menteni a menthetőt, s ennek érdekében kompromisszumra törekedni északi szomszédunkkal. Budapestről a rendszerváltó zöldek nyomására az előbbit választották, hiába harcoltak a szigetköziek a folyójaikért. A megoldás még mindig a kezünkben van, az elmúlt három évtized utolsó harmadában sokat léptünk, de még sokat is léphetünk előre.

Szigetköz | A dunakiliti fenékküszöböt egy méterrel megemelhetik, ha majd eljut az Öreg-Duna a négy fenékküszöbös megoldás kivitelezéséig. Az elvi vízjogi engedély szintű tervek év végig meglehetnek. A koncepciót megfogalmazó Insula Magna ide kapcsolódó programja év végig lezárul.

Szigetköz | Miközben Illés Zoltán akkori államtitkár azzal büszkélkedett 2012-ben, hogy saját kezűleg húzta ki a négy fenékküszöbös terveket Szigetközben a beadandó tervekből, tíz évvel később az Insula Magna programban ez az alapja minden itteni jövőbeli fejlesztésnek. Az Öreg-Duna vízszintemelése és összekötése a szigetközi (és csallóközi) mellékágrendszerrel ugyanis lassan három évtizede megoldatlan.

Győr | Közel három évtizeddel az első tervek elkészülte után elindult a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának építése Vének magasságában, mely megtartotta a folyót Győrnek, s nem engedte gyorsan kifolyni a medersüllyedés miatt alacsonyabban lévő Dunába. Ezzel a helyi népi kezdeményezés egyik célja, a folyó vízszintrehabilitációja célba ért.

Szigetköz | Az alsó-szigetközi vízpótlás után, a gönyűi torkolati műtárgy előkészítése alatt közel 2 milliárd forintos forrásból az ágrendszerben, a Felső-Dunán indultak majd készültek el fontos fejlesztések, melyek az árvízvédelmet, rehabilitációit és mellékágak összekötését tették lehetővé. Többek közt újra élővé vált Dunakilitin a Felső-Zalka, a Lénai, a Jegenyési-ág és a Benda-ág. Az árvízlevezetés javítása érdekében átalakították a doborgazi átvágás és az ásványrárói Morvaszigeti Duna-ág felső szakaszát.

Szigetköz | A Duna elterelésének egyik következményeként kiszáradt, beerdősült kis medrek, víz nélküli oldalágak kanyarogtak Alsó-Szigetközben, a mélyebben fekvő folyó főmedre ugyanis elvitte, kiszívta innen a vizet. A dunakiliti fenékküszöb és a felső-szigetközi vízpótlás nem ért el idáig, s egészen 2015-ig kellett várni, hogy végig, Vámosszabadiig érjen a szigetközi vízpótló rendszer. A megépített ágvégzárás, a fenékküszöbök azóta ott is megtartják s szétterítik a Duna mellékágainak vizét, élőhelyeket hozva létre.