Elláttunk Pannonhalmáig az egyetemi kocka tetejéről (GALÉRIA)

Őszre készül az első ütem és már tervezik a másodikat, amelynek egyik sarkalatos kérdése – tudtuk meg Filep Bálinttól, a Széchenyi István Egyetem elnökétől – a közlekedés. Meg kell majd oldani, hogy minél kevesebb torlódással járjon az új innovációs központ pezsgő élete, ezen dolgoznak most a szakemberek a több mint 6,2 milliárd forintból épülő innovációs központ munkálatainál. Az uniós és kormányzati támogatásból készülő beruházás kivitelezője a WHB és Euro Generál.

A sajtó most először járhatott az 1976-ban épült betonkocka belsejében a kekszgyár lebontása óta, természetesen igyekeztünk megörökíteni a kilátást és a hatemeletes kocka belsejét. A 2009-es bontást követően magánbefektetőké lett a terület, majd az állam megvásárolta az egyetem számára, hogy felépülhessen az új innovációs park: az oktatás-kutatás és az ipar közös területe.  

A kocka felső szintjén majd az Audi és az egyetem digitális fejlesztési központja foglal helyet, az elsőn pedig a másik partnervállalat, a Bosch.  

A két tetőterasz közül az egyik víz-kutatólabornak ad helyet, a másik nyitott marad, hogy a panorámát mások is megcsodálhassák. A földszinten workshopok kapnak teret, és a másodiktól az ötödik emeletig rendezkedhet be az egyetem művészeti karának egy része. Ha pedig sikerül egy pluszforrást megszerezni, akkor a kockaépület mellett még az őszi átadásig könnyűszerkezetes épületet építenek a művészeti szakok számára, hogy műhelyt rendezhessenek be a fúrással, faragással,  csiszolással játó gyakorlathoz.  

A kekszgyár régi irodaépületét – mondta el kérdésünkre az elnök – nem tudják használni, rossz állapotban is van, és valamikor az első ütem átadása után le fogják bontani. Addig még elkészülnek a szükséges közművek, területrendezésre is sor kerül a kocka körül. 

A bejárás előtt közös sajtótájékoztatót tartottak az ipari, politikai és oktatási szereplők, Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy az „új mindent meghatározó versenyt” – amelynek során lesznek győztes és vesztes országok – az dönti el, kik tudnak folyamatosan élen járni a megújulásban. Az innovációs képességek és a kutatásfejlesztési kapacitások játsszák ebben majd a döntő szerepet, a magyar gazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogyan tudnak az egyetemek a gazdasági szereplőkkel együttműködni. Ezért jönnek létre a győrihez hasonló innovációs parkok.  

Szijjártó Péter külügyminiszter is megtekintette a munkák állását, a teraszra nem jött fel. Fotó: Laczó Balázs 

„Mi azt várjuk el a győri egyetemtől, és a mellette létrehozott tudományos és innovációs parktól, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek nyomán sikeressé tudjuk tenni Magyarországot az európai gazdaság jövőbeni sikerét meghatározó iparágnak.” Ez a jövő az elektromos autóiparon áll vagy bukik. „Magyarország eddig jól vizsgázott, az éllovasok között vagyunk, de ez olyan verseny, amiben folyamatosan a csúcson kell lenni, mert ma még kiforrás alatt van az iparág. A nyugaton remek elektromos autókat gyártanak, keleten az ehhez szükséges akkumulátorokat, a kettő egymás nélkül mit sem ér” – utalt a forró témakörre Szijjártó Péter. 

Az Audi Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke, Alfons Dintner azzal kezdte, hogy az Audi Hungária a napokban lesz 30 éves és a vállalat magyarországi sikertörténete kezdettől fogva szorosan kapcsolódik a győri tudományos és innovációs helyszínhez. De ez a kapcsolat soha nem volt egyirányú utca: az együttműködés kiváló volt és kiváló ma is. A közös gyökerekre példa a belső égésű motorok tanszékének 2007-es megalapítása vagy autómérnöki kar indulása 2015-ben. 

A fenntartható jobb világ jövőbeli megoldásainak egy új otthona lesz a Tudományos és Innovációs Park – fogalmazott a vállalat elnöke. 

Szászi István, a Bosch csoport vezetője pedig azt fejtegette, hogy a Bosch – amely mindig az innováció élvonalába tartozott – az egyetemmel partnerségben most egy újabb szintre emelheti az innovációs lehetőséget, hiszen ebben az épületben kooperálhatnak az egyetemi és az ipari szféra szakértői. „Egy Bosch telephely lokáció jön létre, meghosszabbított kezeként a budapesti Bosch Fejlesztési Központnak.” 

Dézsi Csaba András, Győr polgármestere visszaemlékezett arra, amikor maga is részt vett a kekszgyár megmentésért folytatott tüntetéseken 2001-ben, s most örömmel nyugtázhatja, hogy az épület ismét az iparé. „A kekszgyár a dicső múlt, ez az épület pedig a fantasztikus jövő” – szögezte le. 

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő is visszatekintett az elmúlt évekre és azt mondta: a lehető legbölcsebb döntés volt, amikor a kormány az egyetemnek kínálta fel hasznosításra ezt a területet 500 méterre a campustól. 

Filep Bálint, az egyetem elnöke az idáig vezető hosszú útról is megosztott néhány adatot:

• Az egyetem jogelődjét, a főiskolát 1968-ban hozták létre.
• A mai kampusz első épületei 1974-ben készültek el és az első tanévnyitó idején 1212 hallgatója volt a főiskolának.  
• Az első közgazdász-szak 1992-ben indult, 1995-ben az ELTE kihelyezett tagozataként kezdődött a jogászképzés, majd megalakult a saját jogi kar. 
• A 90-es évek közepén az egészségtudományi és a zenei képzések indultak el. 
• 2002-ben egyetemi rangot nyert az intézmény, 2004-ben, több mint 8700 hallgatója volt. 
• 2012-ben megalakult az Audi belső égésű motorok tanszéke és a járműipari kutatóközpont. 
• 2015-ben az Audi Hungária járműmérnöki kar, 2016 óta egészségügyi sporttudományi és művészeti kar indulhatott el, valamint ugyanebben az évben csatlakoztak a mosonmagyaróvári és az Apáczai karok közösségei a SZE-hez. 
• 2017-ben európai színvonalú új kollégiumi szárnyat adtak át. 2019-től megjelent az egyetem a nemzetközi felsőoktatási rangsoron, akkor a hallgatók száma elérte a 15 ezret. A modellváltással pedig „megkapták a lehetőséget az önálló felelősségteljes irányításra, stratégiai együttműködésben a Széchenyi István Egyetem kuratóriumával. Így a fenntartó már nem egy távoli szervezet, hanem közeli szövetséges.” 

Most pedig tegyen velünk egy virtuális sétát az épületben, KATTINTSON GALÉRIÁNKRA!

Galéria

+16