Százötvenen bizonyítják be a Kazinczy-versenyen: tudnak szépen beszélni a fiatalok (GALÉRIA)

A hétvégén adják át a Kazinczy-díjakat, érmeket és a Péchy Blanka-díjakat a három napon át tartó anyanyelvi verseny gáláján, a versenynek 57 éve, alapítása óta a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium a házigazdája. Idén 150 diák jelentkezett, közülük 30-an a határon túli magyar iskolákból – mondta el Németh Tibor, az iskola igazgatója.  

A fiatalok három csoportban versengenek: kettőben a gimnáziumok, egyben a szakképző iskolák tanulói mutatnak példát a szép magyar beszédből. A bírálóbizottság tagjai továbbra is igen rangos nyelvészek és más nyelvművelők, régóta visszatérő zsűritag Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, Kovács László, a somorjai Madách Imre Magyar Tannyelvű Gimnázium nyugalmazott igazgatója vagy Dr. Korzenszky Richárd Príma Primissa díjas bencés tanár. 

Szakonyi Károly Kossuth-díjas író ismét a bizottságban. Fotó: Laczó Balázs

Dézsi Csaba András polgármester és Németh Tibor iskolaigazgató köszöntő szavai után a versenybizottságok korelnöke, a 89 esztendős Dr. Fried István professzor, az MTA doktora mondott ünnepi beszédet a győri városházán. A nyelvész Kazinczy életművéről beszélt, azt mondta: máig is tartozásunk van a nyelvújító felé. Sok elgondolkodtató útravalóval is szolgált a versenyre érkezett fiatalságnak és közben Kosztolányi Dezsőt idézte, aki hajdan „nyelvtisztítókról” és „nyelvpiszkítókról” írt. „Nem vitás, hogy mi hova állunk a kettő közül, de oda kell állni” – szögezte el.  

Sokat és színesen értekezett a nyelv folyamatos változásáról. Mert a szavak eltűnnek és keletkeznek, és „a nyelvnek minden idegen szót úgy kell fogadni, mint jóbarátot.” A globalizáció, a digitalizáció révén például a „kiguglizás”, „szmájli” magyarrá vált, s lehet, hogy „a honlaphoz” vagy az „egérhez” hasonlóan más szavakat is érdemes magyar névvel helyettesítve használni – véli az idős nyelvészprofesszor. Hozzátette: valaha például az iskola is latin szó volt, ugyanakkor nem mindig szükséges átvenni a nyelvet elárasztó idegen szavakat. „Ha azt látjuk például egy üzleten jó vagy rossz francia helyesírással, hogy »Krumpli boutique«, nem biztos, hogy olcsóbban adják a burgonyát. Ahogy az sem törvényszerű, hogy egy »hajvágó szalonban« jobban nyírják le a hajunkat, mint egy »fodrászüzletben« – fejtette ki. „Ebben a folyamatban mindenki részes, senki nem vonhatja ki magát” (…) ez egy soha el nem nyugvó folyamat, amelynek alakulásáért mindenki személy szerint felelős.” 

A hazai és határon túli iskolák diákjai is elhelyezték koszorúikat Kazinczy szobránál. Fotó: Laczó Balázs

Németh Tibor igazgató az elődökről, a verseny megboldogult alapítóiról hálával emlékezett meg, Dézsi Csaba András polgármester pedig egyebek mellett a magyar nyelvhez fűződő személyes gondolatait osztotta meg: „szépen, helyesen beszélni ma is tartást és biztonságot ad”. 

A városházán tartott ünnepég előtt a Kazinczy Ferenc Gimnázium előcsarnokában koszorúzták meg a résztvevő iskolák és szervezetek képviselői a névadó szobrát. Itt Kovács László, a somorjai Madách-gimnázium nyugalmazott igazgatója mondott beszédet, méltatva „a modern köznyelv alapjait lerakó” Kazinczy” életművé és haladó szellemét. 

Galéria

+5