GDP: a pesszimista előrejelzésből optimista lett

A 2022-ben drámai mértékben deficites külső egyensúly (a folyó fizetési mérleg) már 2023 második negyedévében pozitívba fordult, a harmadik negyedévben véget ért a recesszió, az infláció októberben már egyszámjegyűvé vált, s ha csak nagyon részlegesen is, de elérhető közelségbe került az EU-transzferekhez való hozzáférés.  

Ugyanakkor az államháztartási deficit sokkal magasabb a tervezettnél; az infláció még októberben is a legmagasabb volt az EU-ban, éves átlagban pedig kiugróan a legmagasabb lesz. Az idén várható magyar gazdasági visszaesés pedig feltehetőleg a második legmélyebb lesz (Észtország után). 2024-re szerény, az EU átlagánál (1,3%) gyorsabb, de a régióban csak gyenge közepes (2-2,5%) növekedés várható. Az infláció csökkenése pedig félő, hogy erősen lefékeződik, miközben a 3% feletti államháztartási hiány miatt túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen. 

A GKI lényegét tekintve megerősíti 2023-24-re vonatkozó szeptemberi prognózisát. 2023-ban változatlanul a GDP 0,5%-os csökkenésére, 2024-ben 2-2,5%-os bővülésére számít.  Ez a 2023. évi előrejelzés az év elején még nagyon pesszimistának, jelenleg már inkább optimistának számít.

Az, hogy a magyar gazdaságban 2023-ban csak 0,5% körüli visszaesés várható, a mezőgazdasági GDP mintegy 60%-os bővülésének köszönhető. Ha a mezőgazdasági GDP csak a 2021. évi szintet érte volna el, a magyar gazdaság visszaesése 2% körüli lenne.

A GKI nem változtatott a lakossági fogyasztás -1,5 (de ezen belül a vásárolt fogyasztás -3,5%-os), illetve 2024-ben +2%-os, az állóeszközfelhalmozás -10, illetve -2%-os prognózisán sem. (A beruházásoknál idén elképzelhető ennél valamivel nagyobb visszaesés is.) 

Az infláció esetében a GKI kissé, 2023-ra 18%-ról 17,7%-ra, 2024-re 7%-ról 6,5%-ra csökkentette prognózisát. Ez 2024-re csak kissé magasabb a kormány 6%-os előrejelzésénél, a fő eltérés azonban a lefutásban van. A GKI szerint ugyanis 2023 és 2024 vége között az infláció csökkenése nagyon szerény lesz. Az államháztartási hiány 2023-ban nemcsak a GKI által korábban vártnál, de feltehetőleg a kormány novemberben megemelt 5,2%-os prognózisánál is magasabb lesz (5,7%). 2024-re viszont a GKI az információhiány – a kormány egyelőre deklaráltan nem foglalkozik a megváltozott idei folyamatok miatt teljesen irreálissá vált 2024. évi költségvetés felülvizsgálatával – miatt nem változtat a kormányénál (2,9%) eddig is magasabb, 3,9%-os prognózisán, megjegyezve, hogy ennek eléréséhez is érdemi kiigazításra lenne szükség. 

Várhatóan kedvezőbb lesz a korábban gondoltnál a 2023. évi külső egyensúly. A folyó fizetési mérleg aktívuma – a tavalyi 13,6 milliárd eurós deficit után – elérheti az 1,3 milliárdot. A folyó fizetési és tőkemérleg többlete pedig elérheti a 4,3 milliárd eurót (a GDP bő 2%-a), a beáramló tőke alapvetően az előző európai költségvetési ciklusból még megmaradt összeg. 2024-ben a folyó fizetési mérleg javulása lelassul, mindenekelőtt a bázishatás, a külkereskedelmi aktívum visszafogottabb emelkedése miatt. A GKI 2 milliárd euró (a GDP közel 1%-a) aktívumra számít. Egyelőre még csak 1,4 milliárd euró EU-tőketranszfer beérkezése látszik biztosnak, de a GKI, nagy bizonytalanság mellett, ennél valamivel nagyobb összegről szóló megállapodást is lehetségesnek tart, nagyjából a 2023. évi 3 milliárd euróval azonos összegben. Ez a jogállamisághoz való visszatérés esetén elérhetőnél lényegesen kevesebb. 

A rövidtávú és hatalomtechnikai szempontokon alapuló, megalapozatlan élénkítésre hajlamos gazdaságpolitika aligha változik. Ez viszont nem fogja biztosítani az infláció tartós csökkentésén, az egyensúly megteremtésén alapuló fenntartható növekedést, miként nem várható a versenypiaci viszonyok erősítése, az EU-kapcsolatok rendezése sem. 

A részletesebb elemzés itt olvasható.