Szárnyalnak a pollenek, tüsszögnek az allergiások

A tölgy, a platán, a nyír és az eperfafélék pollenkoncentrációja jellemzően a magas-nagyon magas tartományban alakulhat, a kőrisé és a dióé közepes, helyenként elérheti a magas szintet. Országosan közepes koncentrációban van jelen a ciprus- és tiszafafélék, a komlógyertyán, a juhar és a fűz, valamint már a fenyőfélék pollenje is, az ostorfáé jellemzően alacsony-közepes szintet érhet el.

A fák közül elindult és fokozatosan erősödik a bükk és a vadgesztenye pollenszórása, illetve csökkenő mennyiségben, de még jelen van a gyertyán, a nyár, az éger és a szil pollenje is. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a sásfélék és a gyékény pollenje, továbbá a kora nyári allergének közül már a csalánfélék, a pázsitfűfélék, a libatopfélék, a lórom, az ernyősvirágzatúak, valamint az útifű virágpora is – ez utóbbiak mennyisége várhatóan fokozatosan emelkedik.

A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony.

Továbbra is találkozhatunk a levegőben a „nyárfaszösz”-szel, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket.