A magyarok megtanultak spórolni

Az aktuális felmérés során a pénzügyek miatti aggodalommal való megküzdés módszerei voltak fókuszban. Úgy tűnik, a magyar lakosság megtanult együtt élni a változásokkal, és beosztani a pénzt. 

Több dolgot is megtesznek az élelmes magyarok a spórolás érdekében. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest 84 százalékuk alaposabban megtervezi, mi kerül majd a kosarába, ugyanennyien pedig intenzíven vadásznak az akciós ajánlatokra. Népszerűek lettek a saját márkás termékek: a fogyasztók közel háromnegyede nyugodt szívvel emeli le ezeket a polcokról, 70 százalékuk pedig vásárlás előtt már az interneten tájékozódik arról, melyik kereskedőnél találja a legolcsóbb ajánlatot. Az emberek több mint fele a kedvező árak miatt az otthonától messzebb lévő üzletekbe is hajlandó elmenni.

A magyarok 32 százaléka tervez idén nyaralást. A kikapcsolódás idén a válaszadók több mint felének (57 százalék) nagyobb anyagi terhet jelent, mint korábban. Azonban sokaknak így is nagyon fontos az utazás, nem akarnak lemondani róla, ezért a magyarok 38 százaléka gyűjt külön erre a célra. Tizenöt százalékuk úgy tervezi, hogy az idei nagyobb pihenés költségeit részben vagy egészében pénzintézeti hitelből vagy a rokonoktól kapott kölcsönből fedezi. Pontos kalkuláció készül a vakáció idejére is: az utazók 60 százaléka előre behatárolja a teljes, nyaralásra fordítható összeget, 35 százalékuk még az egy napra jutó költőpénzt is. A kiegészítő szolgáltatásokra, mint az utas- és poggyászbiztosítás, a külföldre utazók fele gondol előre, és csaknem ugyanennyien kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

Külföldi útnál a magyar háztartások átlagosan 490 ezer, belföldi út esetén 250 ezer forintos összköltséggel számolnak, azok pedig, akik nem készülnek elutazni, 57 ezer Ft-ot terveznek elkölteni idén a nyári kikapcsolódásra.

A tudatosság és a spórolás ellenére csupán a magyarok 26 százaléka állítja, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből, a válaszadók háromnegyedének pedig hiányos a családi kasszája. Ez a hiány a többségnek havi szinten mintegy 200 000 forintot jelent – ennyi kellene még pluszban a kényelmes élethez. A magyarok 47 százaléka szerint az elmúlt egy évben gyakrabban fordult elő vele valamilyen anyagi nehézség: mínuszba került a bankszámlán, késett a számlák befizetésével, kölcsön kellett kérnie a hónap végén, vagy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz. Akik nem jönnének ki a hónap végén a pénzükből, azoknak mintegy harmada a szüleitől, nagyszüleitől kérne támogatást, a magyarok negyede viszont azt vallotta, senkije sincs, aki pénzügyi vészhelyzet esetén segítségére lehetne.

Az anyagi kihívásokkal való küzdelem jelentős hatással van a magyarok lelkiállapotára. Kétharmaduk többet aggódik a pénzügyei miatt, és kimerültebb mint egy évvel ezelőtt, közel felük pedig frusztráltabb, türelmetlenebb és rosszabbul alszik.
A háztartások jövedelmétől függetlenül 78 százalékuk szerint aktívan kell keresni a megoldást pénzügyi nehézségek idején. A mindennapi stresszel való megküzdésben leginkább a családjukra számítanak a magyarok, közel felük ezért mindig időt szakít arra, hogy együtt lehessen a szeretteivel. Harmaduk szerint a hobbijukban tudnak igazán feltöltődni, ugyanennyien pedig arra törekszenek, hogy énidő megteremtésével szakadjanak ki rövid időre a napi hajtásból.

A magyarok 8 százaléka tartja elképzelhetőnek személyi kölcsön felvételét az elkövetkező 3 hónapban. Akik elképzelhetőnek tartják a nem lakáscélú hitelfelvételt, azok átlagosan 1,35 millió forintot vennének fel. Ez az összeg az előző negyedévhez képest 175 ezer forinttal, mintegy 15 százalékkal nőtt. A leggyakoribb hitelcélok a lakásvásárlás (35%) és a lakásfelújítás (31%), ezt követi a másik hitel kiváltása (22%), valamint az autóvásárlás (19%). Akik a következő 3 hónapban hitelt akarnak felvenni, azok tizede szívesen költene ebből a nyaralásra is.