Amit biztosan nem tudott a 123 éve átadott városházáról
2023. március 19. 10:00
„Valóban bosszantó, hogy a város egyetlen pontosan járó órája nem működik” – dohogott 63 éve a Kisalföld. Egyébként nem romlott el a szerkezet, csak épp ekkor cserélték a városi tanácsháza villanyhálózatát 110-ről 220 voltosra (Kisalföld, 1960. június 1.).
A Régi Győr posztjának megörülve és képeiből is szemezgetve összegyűjtöttünk néhány érdekességet Győr legfontosabb épületének kulisszatitkaival kapcsolatban. A Régi Győr színes, visszatekintő összefoglalóját itt olvashatja el, megtudhatja belőle az épülés, a döntés részleteit és történelmi előzményeit.
Mindennek az adja az alkalmat, hogy éppen március 19-én 123 évvel ezelőtt adták át Hübner Jenő tervei alapján az épületet, ami egyúttal emléket állít a Baross úton lebontott Tűztoronynak is. Utóbbi alatt a Fehérvári kapu alapját jelzik az 1997-es felújítás óta a vörös téglák az Arany János utcai kereszteződés mellett.
Titkok az óráról és a korábbi harangjátékról
Az órát Opitz Lajos győri órásmester helyezte el 1898-ban s vállalta, hogy naponta felhúzza. Már akkor muzeális darab volt, amikor dönteni kellett, hogy felújítsák-e a tanácsházával együtt 1985-re vagy kerüljön a helyére egy modernebb óra. Az utóbbi történt, Gulácsi János pécsi mester digitális szerkezettel látta el. Ekkor kezdett muzsikálni, eleinte halkan, így a volt Tanácsköztársaság útjának zaja elnyomta a „Fújdogál a szél az Öreg-Duna felől” című népdal lágy dallamát, ami Timaffy László 1951-es helyi gyűjtéséből származik. Balogh József volt polgármestertől és hajdani tanácselnökhelyettestől tudjuk: Zámbó József városi tanácselnök hozta az ötletet, az volt a koncepció, hogy szóljon egy régi és egy modern dallam.
A harangjáték – ami 1985. november 7-én szólalt meg – sokáig emberseregeket vonzott az akkori Szabadság tér környékére, pedig a torony négy oldalán ekkor még csak 1-1 hangszóróból „fújdogált a szél”. Az egysoros játék kurta volt, Gulácsi János átalakította és ’88. június 4-től fogva a teljes dalt le tudta játszani a toronyóra. Ez volt a város leghangosabb pontja, ezért egyedül az átadás-kor volt a zene jól hallható, mert lezárták miatta az egyes főutat.
A két időpontot, amikor hosszabb zene szólt a toronyból, párizsi mintára találták ki. Ekkor duplázták meg a hangszórók számát is (Kisalföld, 1988. február 20.).
Reményi Attila zeneszerzőtől tudjuk, hogy a „Fújdogál a szél a…” dalt néhai Pintér Ferenc, a Liszt-zeneiskola volt igazgatója játszotta fel. A hosszabb szignál megszerzését Reményi Attila vállalta és e cikk szerzőjének mesélte: a háromrészes szignált egy nap alatt írta meg. A harangjátékot a szintetizátor memóriája őrizte meg, később sem kellett újrajátszani, tehát az eredetit hallottuk.
És a mai harangjáték
Győrbe 2021 nyarán érkezett meg a tiroli Innsbruckban öntött 37 bronzharang, amit ekkor be is emeltek a Városháza egyik tornyába. A harangok össztömege 620 kilogramm. A harangok megrendelője a győri önkormányzat volt, amely az első világháború után elhurcolt harangokat szerette volna pótolni. A győri harangjátékról Dézsi Csaba András polgármester azt mondta: a „Győr Kereszt után a harangjáték is egy komoly jelkép, ami üzen a mának és persze a jövőnek is.” (Győr Plusz, 2021.aug.11.)
Miért lett kicsi a címer koronája?
Az 1985-ig tartó négyéves rekonstrukció után egy másik jelkép is felfelé vonzotta a tekintetet, főleg az idősekét, akiknek valahogy ismerősebb lett a Mária Terézia által adományozott – Szent István vértanút ábrázoló – címer.
Az 1959-es felújításnál – amikor a szürke színt kapta az épület – politikai okból leverték a címer feletti koronát, ami azt jelképezte, hogy Győr szabad királyi városi rangot kapott. Balogh József mesélte: tanácselnök-helyettesként 1985-ben ragaszkodott ahhoz, hogy helyezzék vissza, de nem találtak róla mintát. „Magyar Vilmos már szedette le az állványokat az épületről, amikor sikerült előállnom egy igen homályos fényképpel. Végül ennek alapján készült el a mai címer, s az idő rövidsége miatt a korona kicsi lett” – idézte fel korábban a bal oldali politikus (K2 hetilap, 2016. dec. 10.)
A színválasztás titkai
A nyolcvanas évek első felének rekonstrukciója végre új színt is adott Győr jelképének. A tanács ötletbörzét tartott, s a megyeháza mellett, a mostani üvegpavilonoknál állt a láda, amibe a lakók javaslatait várták, hogy milyen színű legyen a tanácsháza. Többek között kék és „kastélysárga” színekre érkezett javaslat, miközben a műemlék-felügyelet az épület eredeti, természetes homokszínét preferálta. Persze nem csoda, hogy a győriek vágyták az elevenebb színvilágot, hiszen az ’59-es felújítás utáni köntöst méltán nevezték „rendőrszürkének”
„A legélénkebben egy győri polgár bedobott levele maradt meg bennem. Elmondott minket mindennek. Használhatatlanok vagyunk – írta –, mert még azt sem tudjuk odabent eldönteni, hogy a tanácsháza milyen színű legyen”.
Így épült a városháza
Bisinger József 1843-ban a városra hagyta vagyonát azzal, hogy annak kamatai többek között a városháza bővítését szolgálják. Később három javaslat érkezett az új épület helyére: a Dunakapu tér, a Köztársaság tér és a vásártér. Utóbbit fogadta el a közgyűlés 1892. december 30-án. Tizenhat pályázatból 6-ot bíráltak el, Alpár Ignác, Hübner Jenő és Hofhauser Antal került „dobogóra”, de az előzetesen megállapított 200 ezer forintos építési költséget mindegyikük túllépte. Zechmeister Károly polgármester módosítást kért tőlük, Alpár Ignác már nem ért rá, s Hübner Jenő tervezte meg a városházát, a kőműves Schlichter Lajos, a kőfaragó Birkmayer János volt. Az első kapavágást jelképesen Zechmeister Károly tette meg az 1896. május 14-i millenniumi ünnepségen. Október 26-tól alapoztak, 1897. május 23-án volt a bokrétaünnepély, az ünnepélyes felavatást pedig 1900. március 19-én tartották. Az összes költség 330 ezer forint volt, s köztudott, hogy a lakosság kérésére a városháza a lebontott tűztorony jellegét őrizte tovább. Hossza 85 méter, szélessége 40, a torony magassága 59 méter. (Forrás: dr. Sáry István kutatása alapján készült cikk, Kisalföld, 1985. november 7.)
A Városháza története különleges képekben elbeszélve:
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Legfrissebb cikkek
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.