Az évtized leggyengébb januárját zárta az ingatlanpiac

A stagnáló november és december után újabb mélypontra süllyedt az ingatlanpiac. A Duna House által országosan becsült 5.853 adásvétel, az elmúlt tíz év leggyengébb évkezdését jelenti, utoljára 2013-ban volt ennél kevesebb tranzakció januárban. Az előző év azonos időszakához képest negyvenhat százalékos visszaesést tapasztaltak a hálózat kollégái. A jelenlegi piaci környezetben az eladók alkalmazkodására, az eladási árak újragondolására, csökkentésére lehet szükség, a vevők pedig jobb alkupozícióval kalkulálhatnak. Összességében azonban 2023-ban sem várható a piac erősödése, az ingatlanközvetítő éves előrejelzése a 90-110 ezer közötti adásvételi sávot jelölte meg az idei várható volumennel kapcsolatban. 

Az év eleje – az ingatlanpiachoz hasonlóan – a hitelpiacon is csökkenő volumennel indult a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass a hazai adatai alapján. Az év első hónapjában 37 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott a becslés szerint, amely az előző hónaphoz képest tíz százalékos, – a Zöldhitelnek köszönhetően kifejezetten erős – előző év januárjához mérten 66 százalékos csökkenést jelent. 

Bár az árak drasztikus emelkedése megállt, az eladók apránként elkezdtek alkalmazkodni, de még nem fogadták el teljesen a jelenlegi piaci környezet sajátosságait. Az irányár változtatására növekvő, de csekély mértékben nyitottak csupán, a vidéki téglaépítésűek esetében hat, a fővárosiaknál öt százalékos az árváltozás, a befektetők által kedvelt belvárosban azonban ennél is kevesebb, mindössze két százalék volt idén januárban. Az eladók rugalmassága inkább az alku terén jelentkezik, Kelet-Magyarországon kiemelkedően, 12 százalékra emelkedett a vevői alku, nyugaton a tulajdonosok 8 százalékot, Budapesten 3-5 százalékot hajlandóak engedni az eladási árból a januári adatok alapján. A téglaotthonok értékesítési ideje a keleti országrészben a tavalyival közel megegyező volt, átlagosan négy hónap kellett a szerződéskötéshez ezeknél az ingatlanoknál, míg nyugaton némiképp lassult az értékesítés. A fővárosban Pesten és Budán azonos tempóban cseréltek tulajdonost a téglaingatlanok, körülbelül 3 hónap alatt zárultak a tranzakciók, de a belvárosi eladásokhoz sem kellett 4 hónapnál több.

Az alacsony fenntartási költségű, rezsivédett házgyári lakások reneszánszukat élik, a piaci lassulás ellenére továbbra is gyorsan találtak új tulajdonosra. A vidéki területek közül keleten átlagosan két hónapnál kevesebb időbe telt értékesíteni egy házgyári lakást, míg nyugaton alig több, mint két hónap volt szükséges a sikeres tranzakcióhoz. A nyugati országrész lakótelepein három százalékos irányárváltozás mellett három százalékos az alku mértéke is. 

Az országban a nyugati régióban volt a legnagyobb a felújítási kedv, az eladott ingatlanok 19 százaléka tartozott a felújításra várók csoportjába, míg az ország többi területén csupán 5-8 százalék volt ez az arány.