Nem biztos, hogy rákkeltő az aszpartám? De hát rajta van a listán!

A Pénzcentrum alaposan utánajárt a témának. Cikkükben leírják, hogy az aszpartám akkor került a figyelem középpontjába, amikor elterjedt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betiltaná az édesítőszert. Végül múlt pénteken úgy határozott a WHO két szakértői bizottsága, ezt mi is megírtuk, hogy az aszpartám felkerül a lehetséges rákkeltő anyagok listájára, azonban a korábban meghatározott mértékben továbbra is biztonságos a fogyasztása.  

A szer tehát valóban szerepel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) biztosan vagy feltehetően rákkeltő anyagokat, tevékenységeket magában foglaló listáján. Amit ennek kapcsán sokan félreértenek, az az, hogy a listára kerülés nem jelenti automatikusan azt, hogy bizonyított a rákkeltő hatás! A felsorolás alapvetően 4 kategóriába sorolja az azon szereplő anyagokat, tevékenységeket: 

• 1. csoport: rákkeltő hatású, 
• 2A csoport: valószínű, hogy rákkeltő hatású, 
• 2B csoport: lehetséges, hogy rákkeltő hatású, 
• 3. csoport: nem osztályozható az emberre gyakorolt rákkeltő hatás alapján. 

Az aszpartám a 2B csoportba került, a jelenlegi ismertek szerint elsősorban a májra lehet veszélyes. Fontos azonban látni, hogy milyen anyagok, tevékenységek vannak az egyes csoportokban, ez alapján jobban körvonalazható, mi a különbség az egyértelműen, valószínűsíthetően, vagy esetlegesen rákkeltő anyagok és tevékenységek között. A kategóriák nem skálát jelentenek, hanem azt mutatják meg, mennyi az esélye, hogy egy anyag rákkeltő lehet.  

Az 1. csoportba tartoznak olyan ismert rákkeltő tényezők, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a HPV egyes típusai, az UV-sugárzás (pl. szoligépeké), a plutónium, az urán vagy a röntgen- és gammasugárzás és az azbeszt. 

A 2A csoportban találjuk például a fodrász és borbély szakmát, a maláriát, az éjszakai műszakos munkát, vagy a vörös hús fogyasztását, vagy a túl meleg italok (>65°C) ivása. A 2B csoportba (ahová az aszpartámot sorolták) tartozik a benzin, a szénpor, az ólom és nikkel, a naftalin, az alacsonyfrekvenciás mágneses mezők, vagy a foglalkozások közül az ács, asztalos munka, a textilgyártás, vagy a bitumennel való aszfaltozás is. De az aszpartám mellett lehetséges, hogy rákkeltő a kávésav - ami megtalálható a kávéban, borban, teában, vagy a propolisban is -, de még az Aloe Vera kivonat is! Ez alapján látható, nagyjából mit jelent az aszpartám "lehetséges, hogy rákkeltő" csoporthoz sorolása. 

A 3. csoportba tartozik a tea, kávé fogyasztása, a fogászati alapanyagok, a hajfestésre használt termékek, vagy például a higany is. Itt fontos megjegyezni, hogy egy anyag, attól, hogy nem okoz (bizonyítottan) rákot, még lehet rossz, pl. toxikus hatása a szervezetre! Egyátalán nem ugyanazt a hatást fejti ki az eegészségre egy kanálnyi higany, vagy egy kanál kávé elfogyasztása - rákkockázat szempontjából viszont azonos csoportban van a két anyag. 

Akit a téma mélyebben érdekel, olvassa el a teljes cikket.