Erdő Péter: A katolikus egyház kész segíteni a párbeszédet

Erdő Péter rámutatott: különös üzenete van a feltámadt Jézus ajkáról elhangzó ősi héber köszöntésnek: „Békesség veletek”. Jézus nemcsak üdvözli a tanítványokat, hanem jelzi azt is, hogy keresztáldozatával és feltámadásával „helyreállt valami nagy béke” Isten és ember között. 
Ez pedig itt a földön, a történelem során minket is újra és újra arra kötelez, hogy „megfeleljünk a krisztusi köszöntés nagy kihívásának”. A bíboros szerint ahhoz, hogy ez sikerüljön, „önmagunkat is le kell győznünk”, féken tartva indulatainkat, vágyainkat. 

A bíboros kitért arra, a másik ember természetes szeretete, amit már a görög sztoikusok is vallottak, a keresztény ember számára a Biblia nyomán kiegészül azzal, hogy az ember Isten képmására teremtetett. Nem elsősorban fizikai megjelenésében, hiszen Isten több, mint ami látható, hanem abban, hogy értelme, szabad akarata és halhatatlan lelke van. 

Ezért fel kell fedeznünk egymásban Krisztust, ahogy azt maga Jézus is tanítja: „amit egynek a legkisebbek közül tesztek, azt nekem teszitek”. 
Ez az oka, hogy a keresztény karitatív szervezetek a történelem során mindig kitűntek az elesettek felkarolásában, még azokban az országokban is, ahol csekély volt a keresztények aránya. 

A bíboros reményét fejezte ki, hogy a mostani háborús helyzetben is „tanúságot tudunk tenni a hitünkről”. A Katolikus Karitász a kezdetektől segíti az ukrajnai háború elől menekülőket – mondta, hozzátéve, hogy az idő múlásával változik a segítségnyújtás módja, hiszen másra van szüksége az átutazónak, aki fáradtan, esetleg betegen Magyarországra érkezik, de amint tud, továbbindul, és annak, aki szándékosan vagy kényszerűségből itt marad.

Fontosnak nevezte, hogy a menekült gyerekek mielőbb iskolába járjanak, mert ha megszakad az iskoláztatásuk, azzal szinte jóvátehetetlenül romlanak az esélyeik az életben. 

Elmondta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében felmérést készítettek a katolikus iskolákban dolgozó pedagógusok között, hogy kik tudják vállalni a menekült, sok esetben csak ukránul vagy oroszul beszélő gyerekek tanítását. Körülbelül kétszázan jelentkeztek, és például az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában, valamint több budapesti, szerzetesrendek által fenntartott iskolában már el is kezdődött a gyerekek oktatása. Ez olyan feladat, „ami akár hosszabb távon is velünk maradhat” – tette hozzá. 

Erdő Péter kiemelte: nagy szükség van a menekültek lelki gondozására is, elsősorban a görögkatolikus pasztorációra. Megjegyezte, a Váci utcai latin katolikus templomban korábban is engedélyezte a vasárnapi ukrán nyelvű görögkatolikus szentmisét, az igények azonban olyannyira nőttek, hogy most már naponta tartanak ukrán nyelvű liturgiát. A szertartások alkalmat adnak arra is, hogy a menekültek találkozzanak egymással, a saját egyházukkal, és ez olyan erőt, közösséget ad, amire idegenben, menekültként különösen nagy szüksége van az embernek. 

A bíboros emlékeztetett arra is: Ferenc pápa az elmúlt időszakban többször felszólalt a háború ellen. A katolikus egyházfő március 25-én felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Szűz Máriának, és arra kérte a világegyház püspökeit, hogy ők is tegyék meg ezt. „Hiszünk az imádság erejében” – fogalmazott, hozzátéve, „akiért imádkozunk, azt közel engedjük a szívünkhöz”. 

A Szentszék igyekszik használni a diplomáciai lehetőségeit is, de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy amikor két nép ilyen elkeseredett küzdelmet vív egymással, azt nem szokták rögtön abbahagyni a pápa szavára. Azonban néha, „amikor a csillagok állása megfelelő”, elindíthat egy folyamatot a Szentszék, amely közelebb viszi egymáshoz a feleket – mondta. 

A bíboros elmondta, a katolikus egyház mind az ukrán ortodox, mind az orosz ortodox egyházzal ökumenikus kapcsolatot tart. A katolikus egyház tehát eddig is kész volt és ezután is kész segíteni a párbeszédet – hangsúlyozta Erdő Péter. (Forrás: MTI)