Figyelni kell a gyerekre a veszélyes online kihívások miatt

Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni olyan kihívásokkal, amelyek gyermekek fizikai sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ilyen volt az a napokban történt eset is, amikor az úgynevezett blackout vagy „áramszünet” kihívás teljesítése egy 15 éves tinédzser életét követelte. 

A veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról szóló kutatást az NMHH több mint 1300, 11-17 éves diák válasza alapján készítette. 

Abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat: előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók. 

A kihívásokban való részvétel okai közül a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében. 

Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő gyerekek nagy többsége valamelyik óriásplatform - például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok - aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube és a Facebook Messenger emelkedik ki. Előbbit a megkérdezettek 75 százaléka használja, az utóbbit 74 százalék, de ma már a TikTok is az élvonalban van, ezt a megkérdezettek 60 százaléka napi szinten látogatja. 

Az elemzés szerint a megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, a legtöbben a közösségi médiából és a barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58 százaléka látott is ilyet, sőt 38 százaléka olyat is, amely a feladatot teljesítő gyerek számára akár veszélyes is lehetett. 

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy a többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott netes online kihívással, azok egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne. 

Aggasztó tendencia, hogy a részvételre buzdítók 30 százaléka ismeretlen volt a gyerek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő. 

A veszélyes kihívásban részt vevő gyerekek száma alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése Magyarországon a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul. 

Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak - írták, és kiemelték, hogy érdemes észrevenni és helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket. 

Az NMHH tájékoztatása szerint ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentésére.

A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé. 

Mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a „blackout” és a „mosókapszula” kihívás, vagy a vonatszelfi, kiemelten fontosnak nevezték a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelését, a csoportnyomás csökkentését és a kockázatvállaló magatartás mérséklését a gyermekek körében. 

Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítani arra, hogy tudatosítsuk, gyermekünk az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak - figyelmeztetett az NMHH. (MTI)