Határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés

A rendkívüli ülést az LMP kezdeményezésére hívták össze az akkumulátorgyárak ügyében. Az ülés összehívásához a képviselők egyötödének aláírására volt szükség, ezt a kezdeményező LMP mellett a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői biztosították.  A Fidesz hétfőn közleményben jelezte: az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi, ezzel indokolatlanná vált a hétfői ülésnap, azon a kormánypártok képviselői nem vesznek részt.

LMP: az kérdés, akarjuk-e, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegyék

Kanász-Nagy Máté (LMP) napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypárti képviselők nem jöttek el a rendkívüli ülésre, holott nagyon fontos témáról lett volna szó. A Fidesz-frakció közleménye szerint egy következő alkalommal fognak vitázni arról a fontos kérdésről, hogy akarjuk-e, hogy Magyarországot "akkumulátorgyarmattá" tegyék, hiszen az akkumulátorgyártás körül kialakult vita erről szól - fogalmazott. A kormány egy olyan gazdasági modellbe akarja belekényszeríteni Magyarországot, amelyben vannak a német autógyárak, amelyek elektromos autókat gyártanak, ezekhez akkumulátorokra van szükség, amelyeket pedig a kínai akkumulátorgyárak állítanak elő. Ezek az autógyárak és akkumulátorgyárak alapvetően a magyar energiát, a magyar vízkészletet és a magyar földeket használják fel, a magyar környezetet szennyezik el működésük közben - mondta. 

Úgy látja, ezeket a gyárakat rekordalacsony társasági adóval, rekordmagas kormányzati támogatással vonzzák ide, és "ott van még a leépült környezetvédelmi intézményrendszer" is. Ha alacsony béreket kell fizetni, ha sok kormányzati támogatás jár, ha nem kell erős környezetvédelmi szabályokat betartani, akkor vonzóvá válik Magyarország ezen gyárak számára - vélekedett. A képviselő megjegyezte: történik mindez az energiaválság, a klímaválság és a vízválság kellős közepén.

Ezzel szemben a zöldek azt mondják, hogy a profit nem előzheti meg az embert, tehát nem szabadna az emberek feje fölött ilyen horderejű döntéseket hozni, ezért kezdeményeztek országos népszavazást. Másrészt a profit nem előzheti meg az élhető környezet védelmét sem.

Az ülést vezető Latorcai János közölte: mivel a kormány nem vesz részt az ülésen, nincs kormányzati válasz a felszólalásra.

Párbeszéd: be kell fejezni Magyarország jövőjének pusztítását!

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormányzat felerősítette az elmúlt hetekben "azon lázálmokról szóló kommunikációt", hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálnak, mert ez segíti majd a zöld átállást. Ahhoz képest, hogy ez a lázálom fontos a kormánynak, egyetlen kormánypárti képviselő sem jött el az ülésre. Kiemelte: az ide telepített és telepítendő akkumulátorgyárak tönkreteszik Magyarországot, az ivóvizeket, még kiszolgáltatottabbá teszik az országot az energia tekintetében, mérgezik a talajt, a levegőt, valamint veszélyeztetik a gyár körüli településeket.

Kifejtette, ha összeadják az összes idetelepített és telepítendő gyárat Magyarországon, akkor azok napi vízfelhasználása több mint egymillió ember vízfelhasználását teszi ki. "Hát hol van nekünk ennyi ivóvizünk, hogy mérgező, akkumulátorgyárakra pazaroljuk?" Kitért rá: jelentősen növekedni fog az energiaigény is, ráadásul ezek a gyárak tönkreteszik a földeket, az erdőket.

Szabó Tímea azt firtatta, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdeknek tartja-e a vízhiányt, az áramhiányt, a mérgezéseket, a lakosság veszélyeztetését. "Tessék befejezni Magyarország jövőjének pusztítását!" - hangoztatta.

Mi Hazánk: antidemokratikus a kormányzat hozzáállása

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője felszólalásában antidemokratikus hozzáállással vádolta a kormányoldalt, mert szerinte a gigaberuházás megtárgyalását már eleve úgy kezdték, hogy meg sem kérdezték a debrecenieket, most pedig üresek a kormánypárti széksorok a kérdés megvitatásakor.  A politikus hangsúlyozta: külföldön is tiltakoznak a hasonló üzemek ellen, nem véletlen, hogy sivatagokba épülnek az akkumulátorgyárak. Hozzátette, 2019-ben még Fehéroroszországban is tiltakozást váltott ki egy hasonló kínai projekt, így egy évvel később az ottani kormány visszakozott a beruházástól.

Az óriási környezetterhelés mellett kifogásolta a projekt jelentette "lakosságcserét" is, mondván, ezekbe az üzemekbe "eleve nem magyarokat fognak felvenni", már toborozzák a külföldi munkaerőt. Toroczkai László megemlítette, pártja általában is elutasítja a Fidesz és a "balliberális oldal" gazdaságpolitikáját, mert az a multinacionális óriáscégeknek kedvez. Arról is beszélt, hogy nem akkumulátor-, hanem élelmiszeripari nagyhatalmat kellene építeni Magyarországon.

 Jobbik: a magyarok tehetsége és szorgalma többre jogosítana

A magyarok tehetsége és szorgalma többre jogosítana - hangoztatta napirend előtti felszólalásában Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint az akkumulátorgyárak témáját a környezeti kérdések mellett a gazdaságfilozófia felől kell megközelíteni. Mára Magyarországon "beteg" gazdasági kitettségi, függőségi rendszer alakult ki, előbb a német, most pedig már a távol-keleti cégekkel szemben is. Ebben a rendszerben "a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik, mint amire az való", és csekély hozzáadott értékű munkafolyamatokat hoznak ide, mindezt pedig még a magyar adófizetők pénzéből támogatják százmilliárdokkal, még azt sem várva el, hogy magyaroknak teremtsenek munkahelyet.

Z. Kárpát Dániel szerint mindennek az a következménye, hogy a cégek tömegével hozhatják a harmadik világ gazdasági bevándorlóit Magyarországra, olcsóbban és kiszolgáltatottabb körülmények között, rontva így a magyarok munkafeltételeit is.

MSZP: tekintsék stratégiai partnernek a magyar munkavállalókat is!

Komjáthi Imre (MSZP) azt sürgette: a nemzetközi nagyvállalatok mellett a hazai munkavállalókat is tekintse stratégiai partnernek a magyar kormány.  Az ellenzéki politikus sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a kormánypárti képviselők nincsenek jelen az ülésen, mondván, a munkabékéről és a munkabiztonságról van éppen szó. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stratégiai megállapodásokról a magyar dolgozókat nem kérdezik meg és három pontban foglalta össze ezzel kapcsolatos igényeiket. Elsőként azt említette, hogy az állam és a munkáltató mellé a magyar dolgozók képviselőit is emeljék be a stratégiai partnerségi megállapodásokat megelőző tárgyalásokba, illetve hogy ne hajthassanak végre létszámleépítést azok a vállalatok, amelyek állami támogatásokat kaptak.

Ilyen vállalat ne legyen a kormány stratégiai partnere - sürgette Komjáthi Imre, aki második pontként szükségesnek nevezte, hogy a cégek ne "csemegézhessenek" a kollektív szerződésből, kiválogatva a nekik kedvező feltételeket. Harmadik feltételként azt említette, hogy ne akadályozzák, sőt írják elő a szakszervezet-alapítást a stratégiai partnereinél.

Momentum: Magyarországon nincs helye "vízzabáló és környezetpusztító" akkumulátorgyáraknak

Bedő Dávid (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarországon nincs helye "vízzabáló és környezetpusztító" akkumulátorgyáraknak, sem Debrecenben sem Gödön, sem Győrben, sem sehol máshol. A jövőnkről van szó, és az nem eladó sem kínaiaknak, sem "vízmérgező üzemeknek", sem másnak - tette hozzá. 

A Momentum helyi népszavazást kezdeményezett, hogy a debreceniek dönthessék el, akarnak-e ilyen beruházást a városukban. Ki kell kényszeríteni a népszavazást Debrecenben - jelentette ki.

DK: a kormánypárti politikusok elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat

Varga Zoltán (DK) felszólalásában arról beszélt: az üléstől távolmaradó kormánytagok és kormánypárti képviselők már rég elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat, kiket kell képviselniük, és kiknek tartoznak elszámolással. Jelezte, a debreceni emberek egy "pártok felett álló népszavazással" kívánják felvenni a harcot a "fideszes akkumulátorlobbival" szemben. A DK szerint ebben a helyzetben ellenzéki pártoknak hátra kell lépniük, hogy ne osszák meg a debrecenieket pártpolitikai törésvonalak mentén. Hozzátette, az árnyékkormány szerint azonnal le kell állítani az ország egész területén az akkumulátorgyár-építéseket egészen addig, amíg nyilvánosságra nem hozzák az összes kutatást arról, hogy milyen hatással vannak ezek a gyárak a magyar emberek környezetére, egészségére, biztonságára és ingatlanjaik értékére.

A napirendi javaslatról először kézfelemeléssel döntöttek a jelen lévő képviselők, majd az elnöklő Latorcai János közölte, hogy Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) levélben kezdeményezte a szavazás géppel történő megismétlését. A megismételt gépi szavazáson 33-an voksoltak igennel, két nem szavazat és egy tartózkodás mellett. Latorcai János bejelentette, hogy a Ház nem határozatképes, és elfogadott napirend hiányában az ülést lezárta.  Tájékoztatása szerint az Országgyűlés előreláthatólag február 27-én folytatja munkáját.

(mti)