Hogy jön össze a májusfa és a munka?

Idén hosszú hétvégét köszönhetünk a munka ünnepének, ráadásul még jó idő is van. Traszparensekkel vonulni már rég nem kell (legalábbis ma), viszont a sörös, virslis, vurstlis majális is a múltté. Ringlispíl persze van, csak győzze fizetni az ünneplő dolgozó. De hogy jön össze a tavasz ünnepe, a májusfa állításának hagyománya és a munka? Jó érzékkel mindig az ezer éves szokásokra épültek rá az újabbak. Így könnyebb volt elfogadtatni a változást.

Május elseje, mint  a munka ünnepe, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepség, hivatalos állami szabadnap, amely a dolgozók által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Előzményei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor Robert Owen gyáros 1817-ben megfogalmazta a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra egyéb tevékenység  azóta is idézett hármasát. 1886-ban a chicagói munkás szakszervezetek azután ezen a napon szerveztek sztrájkot a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje és a szocializmus évtizedei alatt tettek róla, hogy mindenki alaposan megünnepelje.

A római katolikus egyház is rácsatlakozott erre a napra, ezt talán már kevesebben tartják számon. 1955-ben XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította. Jézus nevelőapja a fával foglalkozó szakmák védőszentje.

A májusfa állításának hagyománya sokkal régebbi. Eredetileg a természet megújulását, virágba borulását ünnepelték a húsvét utáni, pünkösdi időszakban. Ki tudja mennyire messze nyúlik vissza az időben ez a szokás és mi volt az eredeti üzenete? Nagyot nem tévedhetünk, ha a természet újjászületésére tippelünk.  A májusfa eredete is valószínűleg a kereszténységet megelőző korokba nyúlik vissza. Legkorábbi magyarországi írásos emléke 1502-ből származik. A középkorban az archaikus pogány tavasz-szimbólum keresztény jelentést is kapott, a szokás magyarázataként Fülöp apostol szerencsés megmenekülését és későbbi vértanúságát, Jakab apostol vértanúságát jelölték meg.

A májusfát mégis, mint az udvarlás szimbólumát, sőt, eszközét ismerik a legtöbben. Régi szokás szerint a lányos ház előtt állították fel egy legény üzeneteként. A legallyazott, a tetején lombosra hagyott nyírfát vagy fenyőt a fiúk éjszaka vágták és hajnalban állították fel a lányos udvarokban.  Voltak települések, ahol a rokon lányoknak is állítottak, sőt, sok helyen a közösségnek is volt (van) májusfája. 

Magyarországon már a XV. században szokás volt a színes szalagokkal, zsebkendőkkel, díszített májusfa - amire illett egy üveg bort is felkötni -, de a hagyomány egész biztosan sokkal régibb. Most pedig már ritkább is, talán mert betonba nehéz gödröt ásni...