Interjú: „Ha átjárható lesz a Vaskapu, Dunakiliti felé lehetne terelni a vizákat"

- Szigetközben hány halátjáró épült az elmúlt évtizedekben?

- A régi Duna és a hullámtér között három helyen közvetlen összeköttetés lett eme módon: Denkpálnál, felette és Bagamérnál. A Mosoni-Duna irányában a véneki torkolati műtárgynál is épült egy halátjáró. Olyanok is működnek, melyek nem ilyen látványosak, pár „követ” mozgattunk csak el, hogy kialakuljon az a kis vízszint különbség (mintegy 20 centiméter), amit a halak már le tudnak győzni.

- A Halvándorlás Világnapján beszélgetünk: miért fontos a halaknak, hogy mozogjanak?

- A megfelelő élőhelyük kiválasztása szempontjából lényeges: máshol szaporodnak a halak, máshol nőnek fel az ivadékok. Nem csupán az ívás miatt vándorolnak, van, amikor táplálkozási helyet kell találniuk, vagy téli pihenőhelyüket keresik: ezért mozognak. Olyan is előfordul, hogy egy árhullám után lesodródnak, s vissza kell jutniuk korábbi élőhelyükre. Sőt, egy-egy szennyeződés is esetén is érzik, hogy baj van, s menekülniük kell – később aztán visszaúsznak.

- Több helyen fut kecsege visszatelepítési program...

- Az osztrákok például Bécs alatt egy halnevelőből telepítenek kecsegét a Dunába. A kecsege horgászhal, közepes vándor, nem tesz meg hosszabb távokat. A szigetközi mellékágban is előfordul, sőt a Concó torkolata alatt is vermel.

- Viza2020 néven indított egy programot, azt remélte, hogy tavalyelőttre már ez a halfaj ismét itt úszik a Dunában. Mikorra lehet ebből valóság?

- A nagytestű tokfélék esetében a Vaskapu1 és a Vaskapu2 akadályozza meg az átjutásukat, hogy idáig felúszhassanak. Átjárhatóságán már dolgoznak, lassan indulnak a munkálatok, a román és a szerb kollégák támogatást is kaptak rá. Egy nagy nemzetközi felmérésben is részt vettünk – mint vízügyi igazgatóság – a tokfélék vándorlása kapcsán. Bennünket Szlovákiával közösen érint ez, ott a bősi erőműnél kell megoldani a kérdést – amikor majd a Vaskapu átjárható lesz. Ha tovább tudnak jönni ott a halak, akkor kell foglalkozni Bőssel. De nem is biztos, hogy arra kellene menniük a tokoknak. Sőt, úgy gondolom, nekünk a régi Duna-medret kell felhasználni, ne az üzemvíz-csatornába tereljük be a halakat, hisz ott intenzív a hajóforgalom. Dunakilitinél a felújított hajózsilip halzsilipként is használható. Ki is próbáltuk, vizsgálatok folytattunk. Olyan áramlási viszonyokat állítottunk be, hogy 20 centiméternyi vízszintkülönbségnél kialakítottuk a megfelelő csalivizet. Varsát tettünk le, s láttuk, hogy megjelentek a felvízen a halak – vagyis működhet a dolog. Szigetköz halbölcsőjét majd így tudnánk a legjobban kihasználni.

- Fognak még itt, úgy mint régen, 80-100 kilogrammos vizát?

- Biztos vagyok benne. Ezek a halak 70-80 millió éve élnek velünk, azóta nem sikerült kipusztítani őket, ellentétben a dinoszaurusszal. A Viza2020-at jó két évtizede találtam ki, azt remélve, sikerül összefogni a Duna menti országoknak, s megoldani a Vaskapu problematikáját. Annyi előrelépés történt, hogy teljes halászati tilalmat rendeltek el Romániában a tokfélékre hosszú ideig. Bízom benne, hogy most már olyan összefogás lesz, mint a Rajnán a lazacra, mely eltűnt, majd a közös fellépés eredményeként újra megjelent. Talán a Duna-régió stratégia vagy az Insula Magna program is besegít ebbe. Bár 2020-at reméltem céldátumként, ezen már módosítani kell, de 2030 elérhető – óriási veszteség volna, ha ez a halfaj kipusztulna a Dunából.