Magyar ingatlanok külföldi kézben

Külföldi állampolgárként vonzó üzleti lehetőség befektetni a magyar ingatlanpiacon. Külön kormányhivatali engedély nélkül az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai vásárolhatnak ingatlant hazánkban, a többi nemzet polgárainak az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal engedélye szükséges az adásvételhez.

A Duna House becslése alapján a tavalyi évben közel 151 ezer tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, ebből 2.716 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet az erre kötelezett külföldiek. Az elmúlt négy év mélypontjának a 2020-as év számított, amikor mindössze 2.200 alkalommal fordultak a kormányhivatalhoz jóváhagyásért. A visszaesés elsősorban a pandémia alatti nemzetközi utazási korlátozásokkal magyarázható. A legtöbb kérvény (több mint 3.500) 2019-ben érkezett, ehhez képest a 2021-es adatok még mindig 23 százalékos elmaradást mutatnak. 

 – A magyar ingatlanárak emelkedése 2022-ben sem kapcsolt alacsonyabb fokozatra, ahogy az az EU-s tagállamok többségénél is tapasztalható. Az Eurostat szerint hazánk Észtország után a második, ahol a legnagyobb mértékben nőttek a lakásárak 2022 első negyedévében. A kiugró árnövekedés, az orosz-ukrán háború közelsége, valamint az energiaárak extrém drágulása várhatóan hatással lesz a magyar vásárlók mellett a külföldiek befektetési kedvére is, azonban náluk az árfolyammozgás okozta változások pozitív képet is mutathatnak – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. 

 – Az értékesítőink között végzett felmérés alapján nem csökkent a külföldiek érdeklődése, a balatoni ingatlanpiacon azonban némiképpen átalakult a kereslet 2022-ben. A német és a holland családok már nem a vízparti ingatlanok, hanem főként autentikus parasztházak iránt érdeklődnek a belső-somogyi területeken, önfenntartó gazdálkodás reményében keresnek nagy kerttel rendelkező ingatlanokat. A háború miatt az orosz befektetők szinte teljesen eltűnhetnek 2022-ben az ingatlanpiacról, az Ukrajnából érkezők egyelőre a bérleti piacon jelentkeztek nagyobb számban  –  tette hozzá Benedikt Károly.

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika szerint az ingatlanszerzési kérelmek többsége (76%) fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott, a legnagyobb számban, a tranzakciók 36%-ban a kínai ügyfelek voltak jelen a lakáspiacon 2021-ben. A kínaiak körében a legkedveltebb befektetési terület a főváros, azon belül pedig Angyalföld, a X. és a IX. kerület volt, akárcsak 2020-ban. Az orosz befektetők aránya a pandémia évéhez képest minimálisan csökkent, a külföldi vásárlók hét százaléka köthető ehhez a nemzetiséghez, akik főként a XIII. kerületben, valamint Hévízen vásároltak. Az izraeli befektetők aránya 5,2 százalékra mérséklődött, az általuk lezárt tranzakciók több mint fele a VII. kerületben történt. Nem sokkal lemaradva, 5 százalékkal az Egyesült Királyság állampolgárai következnek a sorban, számukra a VI. kerület és Debrecen volt a legvonzóbb. A háború sújtotta keleti szomszédaink 4,35 százalékaban voltak jelen az adásvételekben, ők a IX. kerületet, míg az ügyletek közel négy százalékban szereplő amerikaiak fő célpontja Pécs volt.

Regionális szinten a fővárost Pest, majd Zala és Hajdú-Bihar megye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 91 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül 37 darabot utasított vissza a kormányhivatal.