Nincs vége az áremelkedésnek a lakáspiacon (sem)

Az Európai Unió országaiban tapasztalt bérleti díjak és lakásárak 2021 harmadik negyedévében is folyamatosan emelkedtek, átlagosan 1,2, illetve 9,2 százalékkal 2020 azonos időszakához viszonyítva – közölte legfrissebb jelentésében az Eurostat. A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, míg a lakásárakban nagyobb ingadozás volt megfigyelhető.  A 2011-2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39 százalékkal emelkedtek.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat Lakárárindexe 9,2 %-kal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10 %-ot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22%), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3%) és Hollandiában (+16,8%) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlaga 3,1 % volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9 %), éves szinten pedig több mint 12,5 %-os drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison, az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján a magyarországi áremelkedés elérte a 208 %-ot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. 

- Ennek ellenére a magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az árversenyben – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.  - Az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már egymillió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.

A Duna House szakembere szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.