Pandémia, börtönök, gázhelyzet, ez is kérdés volt az összbírósági seregszemlén

Dr. Senyei György, az OBH elnöke beszámolt a Győr-Moson-Sopron megyében működő bíróságok hatékonyságáról, mint kifejtette: az országos átlaghoz képest nehéz ügyeket tárgyalnak. Az is látszik, hogy amíg a pandémia első évében, 2020-ban országosan csökkent az érkező ügyek száma, a Győri Törvényszéken ekkor is nőtt, tavaly pedig folytatódott a tendencia. Ugyanakkor törvényszéken és az akkor még három járásbíróságon 5,1 százalékkal több ügyet fejeztek be tavaly, mint 2020-ban, és 3,5 százalékos volt ugyanez növekedés a Győri Ítélőtáblán. Ennek köszönhetően nyilván az ügyhátralék is zsugorodott egy kicsit, a törvényszék esetében 10,6 százalékkal. 

Kitért Senyei György arra is, hogy 2020-ban központi intézkedést hoztak az elhúzódó ügyek számának csökkentésére, s így országosan egyharmadával lett kevesebb a két éven túli perek száma, a Győri Törvényszéken ez az arány 27 százalék. Az ítélőtáblán pedig mindössze 9 olyan ügy van, ami fél évnél régebb óta folyik, időszerűségét tekintve tehát Senyei György szerint a győri tábla kiváló. 

A döntések „elégedettségi mutatója” a jogerőre emelkedések száma, a járásbíróságokon polgári-gazdasági ügyszakban hozott ítéletek 94 százaléka ellen, büntetőben a 80 százaléka ellen nem éltek az érintettek jogorvoslattal. Ez jobb az országos átlagnál. Fontos mutatónak vélte az elnök, hogy a Győri Törvényszék határozatai közül tavaly egyet sem helyezett hatályon kívül a Győri Ítélőtábla. 

A pandémia idején dinamikusan bővült a távmeghallgatások lehetősége, 2021 első félévében országosan újabb 30 mobilvégpontot hoztak létre, a törvényszéken, a táblán és a járásbíróságokon, összesen 7 erre alkalmas teremben tárgyalhatnak most. Szükség is volt rá: tavaly 927 távmeghallgatást tartottak a törvényszéken, míg 2020-ban még 724-et . A legtöbb esetben például a fogvatartottakat már nem vezetik elő a börtönből, hanem bekapcsolják a tárgyalóba – tesszük hozzá.  

Ehhez kapcsolódóan dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke azt mondta, a távmeghallgatásra alkalmas technikát a nagy büntetőtárgyalóban szerelték be, és nem egyszer az ügyészt, a védőt kapcsolták be a pandémia idején.  

Az igazságügy működési költségeiről szólva Senyei kiemelte, hogy a Győri Törvényszéken 80 millió, a Győri Ítélőtáblán 25 millió értékben került sor épületenergetikai korszerűsítésekre. Az ítélőtábla legnagyobb beruházása a napelemtelepítés volt – fűzte ehhez Széplaki László –, ezzel a működési költségek 30-35 a százalékát képesek megtermelni.  

Az ítélőtábla jól szerepelt a felette álló Kúria tükrén keresztük is, például a felterjesztett büntetőügyek közül egyet sem hatályon kívül (a polgáriak közül is csak 5-öt.) 

Szó esett az új járásbíróságról, a csornairól, aminek szükségességét dr. Takács József számokkal igyekezett alátámasztani: év eleje óta már több mint 72 büntetőügy, 109 polgári ügy és majdnem 300 szabálysértési ügy érkezett. A csornai bíróság egyelőre ideiglenesen Győrben működik, egészen addig, amíg fel nem újítják az otthonának szánt épületet. A téma aktualitását adja, hogy éppen hétfőn adták át a munkaterületet a kivitelezőnek, várhatóan durván egy év vagy még több idő múlva lesz kész az objektum. 

Személyes bejelentést is tett Takács József: 12 év után lejárt a második elnöki ciklusa és nem pályázik harmadszor: tudva, hogy most már csak az Országos Bírói Tanács engedéllyel választhatnák meg újra, és az OBT gyakorlatát ismerve erre biztosan nem kerülne sor. „Tudok írni elnöki pályázatot, de feleslegesen dolgozni nem szeretek” – fogalmazott Takács József, aki tanácselnökként folytatja a munkát júliustól, míg a potenciális új elnök éppen ma délután 4-ig adhatta be pályázatát.  

Kérdésünkre kiemelte a 12 évből főbb sikereként a soproni bíróság megépülését és a csornai járásbíróság előkészítését, az intézményben folyó közösségépítés mellett. Arról is faggattuk, hogy a börtönök korábbi túlzsúfoltságának csökkenését érzékelik-e a kártalanítási pereken keresztül. Igen – közölte –, eddig 3500-4000 kártalanítási ügy érkezett egy évben, most durván 2000, vagyis a csökkenés valóban jelentős. Az igényeket egyébként nemcsak a zsúfoltság miatt, hanem a mosdóhiányra, csótányra, a tisztaságra hivatkozva is benyújtják a fogvatartottak.

Senyei György elnök ezúttal sem adott külön interjút, de a sajtótájékoztató keretében az Új Szó Nálunk azt kérdezte, hogyan tudják a bíróságok kigazdálkodni a gáz- és energiaár-növekedés költségét, hiszen a költségvetés tavaly készült el.  

- Ezek az áremelkedések valóban éreztetik a hatásukat minden szervezeti  egyégben, de a költségvetésünk stabil, takarékos és fegyelmezett gazdálkodásra van szükség. Arra, hogy például a személyi kifizetések során milyen megszorításokra kerülhet sor, most még érdemi választ nem tudunk adni, talán néhány hónapon belül igen.