Ezekre a kérdésekre várnak választ a szentivániak

A kérdéseket megküldték Dézsi Csaba András polgármesternek, Simon Róbert Balázs és Kara Ákos országgyűlési képviselőknek, valamint Széles Sándor főispánnak. Őket idézve „abban a reményben, hogy mihamarabb választ kapunk az elmúlt két hónap során megfogalmazott kérdéseinkre”.  

A fórumon elhangzott kérdések:  

• Kizárható-e az, hogy bármilyen akkumulátorhoz kapcsolódó tevékenység folyjon a kibővített Ipari Parkban? 
• Mi indokolja az Ipari Park ilyen volumenű, közel 400 ha-os fejlesztését? 
• Ha nem tudják, hogy mi valósul meg a tervezett területen, mi értelme van a GIPZ övezeti besorolásnak? 
• Ha helyi érdek az Ipari Park fejlesztése, akkor miért a Kormányé volt az első lépés, miért a Kormány jelölte ki a területet, döntött arról, hogy nemzetgazdasági kiemelt beruházásról legyen szó? 
• Győr Megyei Jogú Város mikor került szóba először az adott beruházásban? 
• Kizárható-e az, hogy ezen a területen egy vagy két beruházás valósul meg? 
• Ha sok beruházást várnak ide, akkor ez a nagyszámú vállalkozás milyen időtáv alatt tölti be várhatóan az Ipari Parkot?  
• Ha egy nagy beruházó jön a területre, akkor az ipar diverzifikációja hogyan lesz biztosítva, és mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, akik már most területre várnak az Ipari parkban? Nekik ezen felül kell még további területet biztosítani? 
• Azt kommunikálják, hogy a tervezett beruházás munkahely-teremtéssel van összefüggésben. Miért van szükség Győrben munkahely-teremtésre?  
• Volt-e előzetes tanulmány, megnézték-e a statisztikákat, prognózisokat, készült-e cselekvési terv, ami miatt indokoltnak tartják, hogy Győrbe munkahely-teremtő beruházásokat hozzanak? 
• A partnerségi egyeztetés anyagában az szerepel, hogy a „város területén belül nincs más alkalmas vagy alkalmassá tehető terület a gazdasági tevékenységi célú beruházás céljára megvalósítható nagy kiterjedésű (legalább 150 hektár) egybefüggő területen, továbbá az esetleges bővítés lehetőségét is biztosító egyéb más területen a város közigazgatási határain belül” A fenti bekezdés négy peremfeltételt tartalmaz: a területnek legalább 150 hektárnak kell lennie, egybefüggőnek kell lennie, bővíthető legyen, egy város (jelen esetben Győr) közigazgatási területén belül legyen. Miért nem szerepel ezek között egyetlen környezetvédelmi feltétel sem? 
• Miért termőföldeket kell lebetonozni, amikor vannak a művelésre alkalmatlan területek is és a győrszentiváni területek az átlagosnál jobb minőségű termőföldek? 
• Rendelkezik-e olyan információval, hogy hány tulajdonos írta alá az adásvételi szerződést az érintett földekre? Hány tulajdonos van összesen a területen?  
• Hogyan tudja garantálni az itt élők biztonságát, ha az átminősítés után Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának nincs beleszólása a gyárak betelepülésére vonatkozóan?  
• Számíthatunk-e arra, hogy képviselni fogja véleményünket, választói akaratunkat, miszerint elutasítjuk azt, hogy gyermekeink, iskoláink mellé potenciálisan veszélyes, szennyező gyár épüljön - mind  öntéseiben, mind véleményalkotásában?  
• Ha kifejezzük azt, hogy nekünk mi fontos: a földünk és az egészségünk, akkor miért fontosabb mégis ez a beruházás? Foglalkozott-e a város azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi Ipari Park is jelentős terhelést ad a városnak közlekedési és lakhatási szempontból? Mit fognak ezekkel a problémákkal kezdeni, ha a kibővített Ipari Park területén is elkezdenek dolgozni az emberek? 

 A fórumon idő hiányában elmaradt, a rendezvény után hozzánk eljuttatott kérdések: 

• Tervezi a Győri Önkormányzat bemérni a talajvíz minőségét, az ebben található mérgező anyagok kimutatását most és az Ipari Park bővítése és üzemelése során? Szerintem legalább olyan fontos mint a légszennyezés-mérés, mivel Kertvárosban lakunk. Itt is jó lenne tudni honnan indulunk. Kik azok az emberek, akiknek a beruházás kipattant a fejéből?  
• Van-e arra esély, hogy lakossági szerveződéssel meg lehet állítani egy kiemelt kormányzati beruházást? Ha igen, akkor milyen fórumon, kit kell elérni, mi a módja? 
• Akik ráböktek a térképre, tisztában vannak-e azzal, hogy a 400 ha szántó mellett 150 ha termő gyümölcsös is veszélybe kerül, ami nemcsak Szentiván és Győr lakosságának nagy részét látja el friss gyümölccsel júniustól szeptemberig, hanem a megyéből messzebbről is rengetegen érkeznek ide gyümölcsöt szedni, és jelentős a külföldi export is. A konvencionális termelés mellett bio minősítésű ültetvények is vannak a területen, ami az Ipari Park bővülése miatt elvesztheti ilyen besorolását. Úgy tűnik, hogy az Ipari Park terjeszkedésére kijelölt terület nem teljesen átgondolt, koncepciótlan, csak az aktuális problémára nyújt rövid távú tervet. Kérdés: van egy hosszú távú várostervezési koncepció, ami alapján az ipariterület kijelölésre került? 
• A nyilatkozatok szerint 6 lehetséges terület merült fel az Ipari Park bővítésének előkészítése során, és ez a most kijelölt tűnt a legjobbnak. A kérdésem, hogy 5585 helyi lakos (a választópolgárok háromnegyede) tiltakozása után még mindig ez tűnik a legmegfelelőbb helyszínnek?  
• Egy közösség életterének és 3000-3500 magyar család egészségének és biztonságának veszélyeztetése nem gondolkodtatja-e el Önt, hogy vissza kellene lépni arra a pontra, ahol a döntés a helyszínről megszületett és újragondolni, hogy van-e más olyan terület, amely minden félnek elfogadható? 
• Ön mit tesz annak érdekében, hogy a most napvilágot látott egészségügyi adatok (az utóbbi 7 évben 20-30%-kal nőtt a daganatos megbetegedések száma és az utóbbi két évben megduplázódott az asztmás gyermekek száma Győrszentivánon) szakemberek által kivizsgálásra kerüljenek és konkrét, gyors lépések történjenek a szentivániakat már most is sújtó káros hatások kivédésére? 
• Ön szívesen lakna egy 4 millió négyzetméter méretű, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, fertőzésveszélyes, bűzös és nagy zajjal járó gyárakat befogadni képes Ipari Park közvetlen szomszédságában?