A ’89-es érettségi botrány: a diák átment, de a vizsgarendszer megbukott (GALÉRIA)

A kerek 1990-es esztendő volt az első, amikor már nem kapták meg az iskolák az érettségi kérdéseket, ettől kezdve azokat hétfő reggel állították össze, s a Kossuth Rádió tette közzé az egyszintű vizsgarendszer eltörléséig. De nem véletlen az évszám, mert a rendszerváltó 1989-es esztendőben olyan botrány történt, amit az az évfolyam soha nem felejtett el.  

Török Ferenc Moszkva tér című filmje hangulatosan idézi fel a botrányt, amelyen keresztül az utolsókat rúgó politikai rendszer romlottsága mutatkozott meg. S bár a magyar- és matematikatételek kiszivárgása elvben csak a fővárosi gimnáziumokat érintette, mindenkinek érvénytelenítették a matekérettségijét. A filmben bevágott híradó először a magyarérettségi napján, már 11 órakor előjön a meghökkentő hírrel: „A hírszerkesztőségünkbe érkezett lakossági bejelentések alapján feltételezhető, hogy több fővárosi gimnáziumban a diákok előre tudták a tételeket magyar nyelv és irodalom tárgyból. A művelődési minisztériumban értekezletet hívtak össze, hogy az ügyet minél hamarabb kivizsgálhassák.” 

Részlet a filmből.

„Délelőtt 10 órakor sok diák távozott a feladatok jó megoldása után. A gyanú nem volt alaptalan”- kezdte az akkori híradó, amit kivételesen minden végzős diák izgatottan lesett.  

„Hogy az idei tételek kiszivárogtak, azt itt a minisztéri­umban már délelőtt tényként kezelték, ugyanis meglehetősen sok jelzés érkezett. Lehet-e tudni - kérdezte a riporter Glatz Ferenc művelődésügyi minisztertől -, hogy körülbelül hány iskolát érint ez a tételbotrány?” A miniszter válasza: „Pontosan nem lehet tudni (...), írásbeli jelzés érkezett nyolc gimnáziumból, és erre föl miniszteri értekezletet hívtunk össze, amely úgy határozott, hogy a szóban forgó írásbe­liket érvénytelennek tekintjük, és az év végi osztályzatokat tekint­jük írásbeli jegynek.” 

Ezt országszerte üdvrivalgás követte. Dr. Horváth Csaba győri ügyvéd a Kazinczy Ferenc Gimnáziumba járt, és a következőt mesélte el. 

- Amikor kiderült a döntés, akkor mi egy illusztris társasággal elindultunk Adyvárosból Révfaluba, közben kellemes állapotba kerültünk néhány italtól, és mentünk közölni a hírt egy osztálytársunkhoz, aki biztosan megbukott a vizsgán. Elég magának való fiú volt, de amikor elmondtuk, hogy érvénytelen az írásbeli és az évvégi jegyet írják be eredményként, indiántáncot lejtett az udvarukon - meséli az ügyvéd. 

- Később a matematikatanárunk elárulta, hogy ki is javította az érvénytelenített dolgozatokat, és négyen buktak volna meg az osztályból. Ami engem illet, éppen eggyel rosszabb jegyet - hármast - kaptam így, de nem voltam nagy matekos, ezért örültem, hogy megvan. 

Dr. Horváth Csaba egy különös emlékét is megosztotta. Bár úgy lehetett tudni, hogy a vidéki iskolák nem voltak érintettek, neki egy osztálytársa a magyar vizsga előtt egy órával elmondta - amikor mindenki előállt saját tippjeivel -, hogy szerinte József Attila, Vörösmarty és Nagy Lajos lesz a feladat.  

- Elég furcsa így utóbb, hogy valaki háromból hármat eltalál, de az illető azóta sem árulta el, honnan jött a sugallat.    

Simon Róbert Balázs

- Az ügyvéd osztálytársa volt - így jól emlékszik a botrányra - Győr országgyűlési képviselője, Simon Róbert Balázs.  

- Én is nagyon örültem, hogy az év végi jegyet kaptam meg - idézte fel portálunknak. - Az biztos, hogy nálunk senki nem tudta meg a tételeket, viszont a Szabad Európát mindenki hallgatta éjfélkor, én magam is, mert elterjedt, hogy be fogják mondani a tételeket - árulta el az Új Szó Nálunknak a politikus.  

Az általunk megkérdezett szaktanár szerint az érettségizők év végi jegye eleve nem lehetett egyes, így „véráldozattal” biztosan nem járt a dolog, a nyolcvankilences vizsga egyébként nagyon nehéznek számított.  

A szerzőnek egy budapesti hölgy, Gyöngyi mesélte: megkapta a kérdéseket, osztálytársától származott a hír. A magyar nem jutott el hozzá, de matematikából a konkrét feladatszámok hullottak ölükbe, este kidolgozták, bemagolták őket, Gyöngyi másnap még egy-két hibát is igyekezett véteni óvatosságból. Utána derült ki nagy meglepetésükre, hogy más iskolák is érintettek, s egészen az esti híradóig úgy tudták: újra kell írni a matekot. Ezért örült hát mindenki annyira a végső hírnek.  

A nyomozás 1989-ben azt derítette ki, hogy az Országos Pedagógiai Intézetnél a tételek számát fehér, áttetsző borítékba rakták, „ily módon lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék a tételeket” - emlékezik az Index már idézett cikke. „A rendőrség a maga részéről ezzel lezárta az ügyet, amit a fegyelmi felelősség megállapítására visszaadott az OPI-nak...” 

És 2005-ben… 

A második legnagyobb botrány a 2005-ös volt, a kétszintű érettségi debütálásának éve. Jóval a vizsgák előtt felkerültek az internetre a magyar-, a történelem- és a matematika érettségi-feladatok. A matematika-tételsort a vizsga előtti estén a Magyar Televízióban élő adásban nyújtotta át a miniszternek a műsorvezető. Ez majdnem Magyar Bálint oktatási miniszter székébe került. 

Galéria

+2