Meghalt a magyar régészet doyenje - ezer szállal kötődött a Kisalföldhöz
2022. október 15. 12:00
"Gazdag életének 97. évében elhunyt Dr. Nováki Gyula régész, muzeológus, a magyar régészettudomány doyenje - közölte közösségi oldalán a régészeti feltárásokat közel húsz éve segítő Lekri Group. Ők is kiemelik: Gyula bácsi kutatói pályája ezer szállal kötődik a Kisalföldhöz, Győr-(Moson)-Sopron megyéhez. Soproni születésű, fiatal régészként 1951 és 1964 között egész későbbi pályafutását meghatározó éveket töltött el az - akkoriban Liszt Ferenc nevét viselő - Soproni Múzeumban. Vidéki tereprégészként kutatott gyakorlatilag mindent, amit csak kellett, az őskortól egészen az újkorig, Sopron fennálló házaiig, városfalaiig, stb. Ugyanakkor már itt, a megye "vörös sáncainak" kutatásakor megmutatkozott várak, különösen a földvárak iránti érdeklődése. Ezeket azután nagy kedvvel kutatta, mérte fel és publikálta százszámra, pályája következő hét (!) évtizedében.
Sándorfi Györggyel közösen kifejlesztett terepi felmérési technológiájukkal szinte forradalmasították a hazai földvárkutatást és felmérést. Munkáját társszerzők sorával közösen elkészített vártopográfia kötetek sora és e témában íródott szakcikkek százai jelezték. Gyula bácsi már életében jelképpé, intézménnyé, fogalommá nemesült a magyar régészettudományban. Soproni évei alatt megmutatkozó érdeklődési területei között szerepelt a várakon túl másik kedves témája, az agrártörténet is. Hatalmas munkabírással készítette el a hazai régészeti magleletek katalógusát, foglalkozott mezőgazdasági eszköztörténettel, de az egykori szántóföldek terepen megfigyelhető nyomaival is.
Nováki Gyula teljes életet élt. Mintaszerű kutatói teljesítménye mellett felejthetetlen örökségként hagyta ránk eleganciáját, figyelmes udvariasságát, fiatal kollégákkal, munkatársakkal kapcsolatos önzetlenségét, nagylelkűségét - pont azokat a tulajdonságait, amelyekből ma fájóan keveset tapasztalunk a világban - áll a csoport bejegyzésében.
Személyes adalék, de Nováki Gyula elkötelezettségét mutatja, hogy amatőrökkel is szóba állt. Még én is leveleztem vele, egy szinte teljesen elfelejtett bakonyi vár múltja után érdeklődve. Csak pár kő az erdő mélyén, sosem kutatták, már a könyvekből is kimarad. De Gyula bácsi megírta amit tudott, s ez sem volt kevés, és bátorított a további nyomozásra. Tényleg egy óriási tudással rendelkező régész ment el, aki emberként is példamutató volt...
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Legfrissebb cikkek
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.