Az államtitkár azt kérdezte: mi nem tudjuk áttölteni a Dunát? (2. rész)

"Amikor 1977-ben a vízlépcső építése elkezdődött, még az egyetemen sem végeztem, olyan messzire nyúlik vissza a beruházás története" - kezdte előadását a nyugalmazott műszaki tanácsadó. Hozzátette: a szocializmusban a lényeg az volt a tervezés kapcsán, hogy minél több áramot tudjanak termelni, de a monumelitás is fontos szempontként jelentkezett, s nem érzi jó döntésnek, hogy elődeink már akkor is üzemvízcsatornát terveztek. "Bősnél 34 méter széles hajózsilip épült, holott mindenhol csak 24 méteres. Miért? Biztos vagyok benne, hogy a Fekete-tenger felől fel akarták hozni a tengerjáró hajókat."

Már régen megtérül Szlovákiának a beruházás

Kertész József kiemelte, az egész vízlépcső kulcsa Dunakilitinél lett volna, ám az eltereléssel a szabályozó műtárgy átkerült szlovák kézbe. "Bősön most évi 2,4 milliárd kilowattóra áramot termelnek, régen megtérült már a beruházás északi szomszédunkban, magyar oldalon pedig csak a károk jelentkeztek." Emlékeztetett: már 1991 őszén elindult a munka Dunacsúnynál, s mindenkinek jelezték, épül a C variáns. Álszakértők erre azt mondták, az csak munkagödör. "Aztán amikor már látszott, hogy elterelik a Dunát, egy államtitkár azt kérdezte: mi nem tudjuk áttölteni a Dunát? Szlovákia teljes erővel dolgozott, mi mindent elutasítottunk. 

Mi jött le a híradóban? 

Az elterelés után, harminc évvel ezelőtt hirtelen 3-4 métert sülllyedt a Duna szintje, s mivel mélyebben volt a mederfeneke, a mellékágakból kifutott a víz. Rövid idő alatt kiszáradt a Zátonyi-Duna, s 200 dühös nyaralótulajdonos várt rám egy ottani egyeztetésen. Addigra oda már tudtam a megoldást, de alig hittek nekem a hétvégi házasok. Az ágrendszerben álltam a száraz mederben, kijött a köztévé híradója. Kérdezték: mi történt? Elmondtam. Ezután azt kérdezték: mi lenne a megoldás? Azt is elmondtam. Este aztán csak az első kérdés és az arra adott válasz jött le a tévében..."

(Harminc részben, 30 napon keresztül mutatjuk az elterelés utáni napokat, következményeket, szemtanúk, szakemberek és döntéshozók emlékeznek vissza a történtekre).