Hága már nem játszott, most az uniótól vártuk Szigetköz sorsának jobbra fordulását (18. rész)
2022. november 11. 15:00
Tízéves évfordulóját tartották 2002-ben a Duna elterelésének, de az ezzel járó környezeti károkra és gondokra még nagyon kevés megoldást sikerült keresztülvinni az adott kormányoknál. Konszenzussal elfogadott megoldási javaslat továbbra sem volt, Székely László az Orbán-kormány kormánybiztosa pedig azzal védekezett, hogy „mindent elvesztettünk, amit el lehetett, mire engem kineveztek". Az akkori kormányváltással Szigetköz ügyében nem érkezett nagy fordulat, pedig előtte nem sokkal Nemcsók János korábbi dunai kormánybiztos fogalmazott, „az elmúlt három és fél évben tapodtat sem mozdul előre". Annyi előrelépés történt, hogy csordogálni kezdtek a rehabilitációs források - azon a nyáron 107 és fél millió forintot kaptak az önkormányzatok, 134 milliót a vízügyi igazgatóság, 32-t pedig a nemzeti park, de Kóródi Mária akkori tárcavezető rögtön hozzátette, nincs több felosztható pénz Szigetköz környezeti kárainak mérséklésére (később aztán valamennyi mégis lett).
Ha Hága nem, akkor majd az unió
Hágában már nem bízhattak, így a közös uniós csatlakozásban reménykedett Kóródi (és Hajósy Adrienne), mondván a határon átnyúló programok - értsd: brüsszeli pénzek - majd megoldják a gondokat. Kormányzati szinten ekkor a meandererző, a folyó kanyargósítását, s ezzel a szigetközi és csallóközi ágakat összekötő megoldás merült fel a legkomolyabban. Egy tanulmányt is kidolgoztak erre. Közben az Öreg-Dunán Dunakilitinél és Ásványrárónál erdők sarjadtak a meder helyén, amely gátolja árvíznél a vízlevezetést. Ez a helyzet máig nem változott, sőt, csak rosszabb lett, még ha a vízügy folyamatosan tisztítja is a kinőtt fáktól a medret.
A Mosoni-Dunával is kezdeni kell valamit
A vízügyi tárca és Győr már megpendítette egy torkolati mű építését Gönyűnél: 2003 nyarán a folyó rehabilitációja bekerült az országos költségvetésbe, megjelentek az első pályázatok. Ez a vízszint rehabilitációt - vagyis torkolati műtárgy építését - is jelenthette volna, már akkor abban reménykedtek, hogy 2008-ban már hajók járhatnak be Győrbe. Majdnem 20 évet kellett aztán várni rá...
(Harminc részben, 30 napon keresztül mutatjuk az elterelés utáni napokat, következményeket, szemtanúk, szakemberek és döntéshozók emlékeznek vissza a történtekre).
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.