A bírák is mellényben és 18 fokban dolgoztak idén

A törvényszék és az ítélőtábla elnöke az év leghangsúlyosabb kérdései között említette a mai összbírói értekezlet előtt az elért megtakarításokat, a továbbra is nyomasztó terheket. 

Ezért dr. Senyei Györgytől az OBH elnökétől azt szerettük volna tudni: szükséges-e és lehet-e többletforrást biztosítani a bíróságok működésére? Az elnök a megtakarítások témájával válaszolt: országosan sikerült ellensúlyozni a rezsiemelkedés dinamikáját, ami azt jelenti, hogy bár ez számszerűsíthető megtakarítást nem eredményezett, a kiadásokat szinten tudták tartani ebben a szezonban. Ez viszont azzal járt, hogy a bírósági dolgozók is kivették részüket a korlátozásokból, 18 fokban dolgoztak. megfelelő ruházatban, például mellényben, s mindenki odafigyelt a rezsifelhasználásra. Hozzátette az időjárás is kegyes volt: „mert ha olyan tél következett volna be, mint amilyen például az 1987-es volt, akkor a megtakarítási protokollok kevésnek bizonyultak volna, de a két tényező együttes hatásának köszönhetően szinten lehetett tartani a költségvetést. „És reménykedünk abban, hogy további megtakarítási intézkedések nélkül is fenn tudunk maradni.” – tette hozzá. 

A rezsikiadások emelkedését dr. Somogyi Zoltán törvényszéki elnök így érzékeltette: amennyiben a mögöttünk álló fűtési szezonban ugyanannyit fűtöttek volna a megye bírósain, mint az előzőben, akkor 46 millió forinttal kellett volna többet fizetni, mint így, a bevezetett takarékossági intézkedések mellett. (A bíróságoknak egyébként a spórolás módját nem a kormányzati irányítás alatt álló intézményeket érintő jogszabály írta elő, ezt saját maguk szabályozták – a szerk.) Somogyi Zoltán szerint a törvényszék és a hozzá tartozó bíróságok energiahordozóinál 35 százalékkal sikerült csökkenti a szezonban az energiafelhasználást.  

Erről dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke is beszélt az öt megyére kiterjedő illetékességű táblabíróság épületére vonatkozóan. A Domb utcai székházban nem, kevesebb mint 50 százalékos rezsimegtakarítást könyveltek el. Ez annak a kedvező egybeesésnek is köszönhető volt, hogy az OBH támogatásával még 2021 decemberében üzembe helyezték a napelemrendszert, ami megtermelte az áramfogyasztás több mint egyharmadát – húzta alá. Az áremelések miatt azonban hiába a nagy fogyasztáscsökkenés, a fizetendő számláink nem lettek kevesebbek” – tette hozzá dr. Széplaki László. 

A beszámoló után a régió valamennyi bírója közös értekezletet tartott a győri törvényszék dísztermében. Fotó: Laczó Balázs 

Győr-Moson-Sopronban 2022 januárja óta működik – egyelőre még pár hónapig győri székhellyel –a Csornai Járásbíróság, amelyről legutóbb itt  olvashattak. A rendszerváltás óta egyébként csak két megyében létesült új járásbíróság, a miénk az egyik – derül ki Senyei György szavaiból. 

Kérdeztük dr. Somogyi Zoltánt, a Győri Törvényszék elnökét, látják-e már a számokból, hogy a Csornán lassan másfél éve működő járásbíróság mennyi terhet vett le a győri és a soproni járásbíróság válláról? 

Az elnök úgy válaszolt, hogy a Csornára kerülő ügyek miatt csökkenés elsősorban Győrben érezhető. A szám ügyszakonként, ügytípusonként eltér, ezért inkább csak a nagyságrend látszik: az eddigi ügyek 10-20 százaléka az, amit 2022 januárja óta a Csornai Járásbíróság lát el a győri helyett. 

Ami az igazságszolgáltatás mutatóit illeti: dr. Senyei György OBH-elnök beszámolója szerint az országos trendnek számít, hogy csökkent az érkezett ügyek száma, ez a törvényszékre is igaz, ám az ítélőtáblára már nem: a győriben 1,3 százalékkal növekedett. Persze az sem mindegy, hogy mekkora terhet ró a bírákra az adott ügy, mivel az érkezetteknek csupán egynegyede az, ami valóban peres ügy. A perek száma pedig a törvényszéken is nőtt – árnyalta a képet beszámolójában dr. Somogyi Zoltán. 

Arra, hogy a bíróságok mennyire voltak a számok szerint időszerűek, mennyi volt a per és milyen arányban zárultak a felek megelégedésével, hamarosan a folytatásban visszatérünk.