A Greenpeace ismét bírósághoz fordul, keresetet adott be a Fertő Tó Barátai Egyesület is

Miután a bíróság a Greenpeace és a Fertő tó barátai által indított per eredményeként visszavonatta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatallal a korábban kiadott engedélyt, újabb meglepetés érte a Fertő tavat védő civileket. Az új eljárás eredménye ugyanis egy korlátlan időre szóló, a Greenpeace véleménye szerint a szakhatósági engedélyezésnek nem megfelelően kiadott, és 20 helyett 26 apartmanházat magában foglaló új engedély lett. A több ház úgy férne majd el, hogy nem maradna rés a házak között – annak ellenére, hogy a parti sáv beépítése egyébként is tilos. A Greenpeace ismét bírósághoz fordul - közölte a Greenpeace Magyarország.

Miután a Kormányhivatal kénytelen volt visszavonni a 2022 karácsonya előtt kiadott környezetvédelmi működési engedélyt, villámgyorsan gyártott is egy másikat. Ez lehetővé teszi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített, a terület természetes állapotát teljesen felforgató beavatkozást a megszűnt cég jogutódjának, az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Az engedélyt immár korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen bizonyos időközönként felülvizsgálni. A Greenpeace véleménye szerint csak úgy lehetett ilyen sebességgel új környezetvédelmi működési engedélyt kiadni, hogy valójában nem folytattak le megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást, amire a bíróság kötelezte a kormányhivatalt. 

A Greenpeace mostani keresetében azt bizonyítja, hogy nem volt nagy vizsgálódás, csupán még egy kicsit bővítették a beépítést, és hozzácsaptak pár oldalt a korábbi engedélyhez. A beépítendő területet először közel 50%-kal növelték és a házak mennyiségét 20-ról 26-ra emelték úgy, hogy ezt a változást nem vették figyelembe az engedélyezésnél, mintha a beépített terület és a házak gyarapodása nem befolyásolná a környezetterhelést.

Pedig korábban a vízügyi szakhatóság a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva leírta, hogy „A létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.

A zöldszervezet szerint az nem kérdés, hogy a tó vize szennyeződni fog, és a megnövekedett méretek miatt még nagyobb mértékben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről –  például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, és az öntözött füves területekről – származó szennyvizet mind a meglévő lagúnába vezetik be (bár olajszűrés történik majd előtte), amely természetes összeköttetésben áll tó vizével. Az újabb engedély nem foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel sem, hogy a Magyarországon érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában.  A Greenpeace szerint ezt nemhogy nem tartották be a Fertőnél, hanem gyakorlatilag magába a tóba építenék bele az apartmanházakat.

 − Ugyan ez nem mostani perünk tárgya, de újra fel szeretnénk hívni rá a figyelmet, hogy a Fertő partjára már több mint 4 éve nem lehet sehol lemenni Magyarországon. Azt csak Ausztriából lehet megközelíteni, holott minden tavunk, folyónk köztulajdon. Foglaljuk vissza mind a magunk, mind az élővilág számára újra a Fertőt partját és tavat magát is! − nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. 

Bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep “rekonstrukciójához” kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen  a Fertő Tó Barátai Egyesület is. Beadványukban azt kérik az illetékes bíróságtól, hogy a kormányhivatal által hozott elsőfokú határozatot semmisítse meg, és a korábbi ítéletével összhangban, adjon olyan értelmű iránymutatást, miszerint a Fertő tavi vízitelepen tervezett 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell vizsgálni.

Az apartmanházak számának növelése 455 méter hosszan zárná el a hozzáférést a Fertő partjához, s ez csak az egyik probléma a közpénzből tervezett beruházással. Az UNESCO párizsi titkársága és az MTA Biológiai Tudományok osztálya is a beruházás megállítására kérte a magyar kormányt, ami nem csak természeti értékekeket, de a Fertő-Neusidlersee határon átnyúló világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését is veszélyezteti. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága, amely UNESCO kulturális örökségvédelmi ügyekben eljáró tanácsadó testülete, már 2021-ban megállapította, hogy a tervezett 95 szobás monolit vasbeton szálloda, a két motel és a sportlétesítmények túlzott terhelést jelentenek a területnek, és ezek máshol történő elhelyezésére tett javaslatot.

 − A tervezett apartmanházak, monolit vasbeton szálloda és ökocentrum nem helyezkedhetének el a Fertő tó medrében. Egyesületünk arra kéri Lázár Jánost, hogy az újratervezésre tekintettel az engedélykérelmet vonja vissza −  mondja Major Gyula, az egyesület elnöke. Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke is megszólal a civilek közleményében. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország az elmúlt 300 évben vizes élőhelyeinek nagy részét elvesztette. Az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozás következményeit, az aszályokat, a villámárvizeket, mindannyian magunkon érezzük. A meglévő vizes élőhelyeink tekintetében a magyar kormányzat részéről a felelős döntés az lenne, ha nem betonozásra, hanem a természet védelmére és helyreállítására fordítaná a meglévő pénzügyi forrásokat.