Csökkent a devizatartalék, és ez nagyobb baj, mint gondolná

Még az sem kizárt, hogy nem is, vagy nemcsak azért kell az Orbán-kormánynak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulnia pénzügyi segítségért, mert nem sikerül eloszlatnia az Európai Bizottság jogállamisági aggályait, és  így nem fér hozzá a magyar gazdaság számára életmentő uniós pénzekhez, hanem a devizatartalék elégtelen szintje miatt - írja összeállítsában a Menedzsment Fórum. 

Múlt csütörtöki hír volt, hogy jelentősen megcsappant Oroszország arany- és devizatartaléka, az a moszkvai székhelyű jegybank közlése szerint szeptember végén csaknem 89,8 milliárd dollárral volt kevesebb a 2021 véginél, 540,7 milliárd. Ugyanaznap látott napvilágot az is, hogy Csehország az ING elemzőinek becslése szerint két hét alatt 8 milliárd eurónak megfelelő devizát adott el a piacon, hogy megvédje pénze, a korona további gyengülését az utóbbi hetekben jelentősen megerősödött, az euróval szemben még a paritás fölé is került dollárhoz képest (utóbbi azt jelenti, hogy míg hosszú éveken át egy euróért több mint egy dollárt kellett adni, addig most fordult a helyzet). Mindkét esetben a válság egyik szokásos jelenségével állunk szemben, amikor is globális szinten megcsappannak az egyes nemzetek devizatartalékai, vagyis azok az „akksik”, amelyekből rendezik az államok a külföldi pénznemekben felmerült kötelezettségeiket (számlák kifizetése, adósságok teljesítése). 

Az idén már megközelítőleg 1 trillió dollárral, 12 trillió dollárra esett a globális tartalékállomány

– mutatott rá az Equilor Befektetési Zrt. múlt csütörtök reggeli elemzése.

A minden korábbinál nagyobb ütemű csökkenés egy része ugyan a brókercég szerint átértékelődéseknek köszönhető, de lényegében a jegybankok egyre gyakoribb, a helyi fizetőeszközt támogató aktív devizapiaci beavatkozása hajtja a trendet. Ezt láttuk Csehország esetében, amely 2022 elejéhez képest most 19 százalékkal kevesebb devizatartalékkal rendelkezik. Ugyanezen idő alatt India devizatartalékai „csak” 15 százalékkal lettek soványabbak – ami azonban volumenben közel 100 milliárd dollárt jelent! –, míg a japán jegybank csak szeptemberben 20 milliárd dollárt költött arra, hogy megfogja a jen gyengülését. 

Ebből a sorból Magyarország sem lóg ki. Az MNB legfrissebb adatai szerint csökkent a devizatartalék, annak szeptember végi 38,1 milliárd dolláros értéke csaknem 5,4 milliárd dollárral alacsonyabb az év elejinél.

Mondhatnánk, hogy emögött is a globális tendencia áll, miszerint az MNB a forint külföldi devizákkal – mindenekelőtt a dollárral – szembeni leértékelődését akadályozta meg, csakhogy a hazai fizetőeszköz egyre gyakoribbá váló történelmei mélypontjai nem utalnak jegybanki devizapiaci intervenciókra (vagyis olyan műveletekre, amikor az MNB a dollárjaiból forintot vásárolva próbálja erősíteni a hazai fizetőeszközt). Vagy, ha sor is került ilyen beavatkozásokra, azok nem voltak elegendőek a forintárfolyam-zuhanás megállítására, de még csak a fékezésére sem, tekintve, hogy az alapprobléma, a Magyarországgal szembeni hitelesség megcsappanása már dollármilliárdokból sem oldható meg.

„Egyszerűen devizára van szükségünk. Ez mindent felülír. Ez mindaddig így lesz, amíg ilyen energiaszámlát kell fizetnünk, és deficites a fizetési mérlegünk, és biztos, hogy nem hetek vagy hónapok alatt fog visszatérni a normális kerékvágásba” – nyilatkozta korábban Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, vezérigazgatója. A szakember abból kifolyólag ítéli kritikusnak a magyar devizatartalék szintjét, hogy az a háromhavi import alá esett vissza. 

A júliusinál frissebb adatok csak jó egy hónap múlva lesznek, de az Equilor már említett összegzése szerint már most eljutottunk odáig, hogy több ország – köztük Pakisztán és Magyarország – már a fenntarthatósági korlátnak tekintett 3 havi import értékénél is kevesebb devizatartalékkal rendelkezik. Bár Magyarország devizatartalékai az augusztusi további, igaz, enyhe mértékű (alig 200 millió dolláros) csökkenés után szeptemberben robusztusnak tekinthetően, több mint 1,5 milliárd dollárral nőttek, 38 milliárd dollár fölé, nem szabad elfeledni, hogy közben a forint egy hónap alatt 5,6 százalékkal értékelődött le a zöldhasúval szemben, nagyobb mértékben, mint amennyivel, 4,5 százalékkal a devizatartalék augusztus végéről szeptember végére gyarapodott.

(A teljes cikk itt olvasható.)