Jelenteni kellene a korrupciót - az infót meg feldolgozni

A legalább 250 dolgozót alkalmazó vállalatoknak az európai uniós direktíván alapuló új jogszabály április 12-ei kihirdetésétől számítva 60 napjuk van annak lehetővé tételére, hogy egy akár névtelenséget is biztosítani tudó etikai forródróton keresztül jelenthessék a bejelentők a szabálysértéseket. Az 50 és 249 közötti munkavállalót foglalkoztató cégeknek december 17-ig ad erre időt a jogszabály - hívta fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A legalább 50 munkavállalót alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt. Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 közötti számú munkavállalót foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják. A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrótot kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik egyebek mellett minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is - sorolta közleményében az EY.

A cégeknek olyan komplex rendszert kell elindítaniuk, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is - hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.

Az EY 2022-ben globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek 30 százaléka már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Eközben csak a cégek 55 százaléka tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.

Az úgynevezett panasztörvényről korábban itt írtunk. 

A cím jól hangzik, a korrupció elleni küzdelem pláne, de, hogy a gyakorlatban mindez működőképes-e, az még sok mindenen múlik. A K-Monitor, a TASZ és a Transparency International Magyarország mindenesetre más megvilágításba teszi: közös közleményükben még a parlamenti szavazás előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy továbbra sem kapják meg a korrupciót bejelentők az őket megillető védelmet, miközben bejelentésükkel akár az egzisztenciájukat is kockáztatják a közjó érdekében. 

A jogvédők kifogásolták azt is, hogy az újságírói forrásvédelemre hivatkozva a törvényjavaslat megpróbálja kiüresíteni az uniós irányelv egyik passzusát, azt, amelyik védelmet nyújt a sajtóhoz, illetve a nyilvánossághoz forduló állampolgároknak, akik valamilyen visszaélésre hívják fel a figyelmet.

Ráadásul az elfogadott törvény lényegében semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a bejelentett visszaéléseket ténylegesen ki is vizsgálják.