Megkapta a levelét a polgári engedetlenséget vállaló soproni tanár, nem vár tovább, felmond

"A tegnapi napon megkaptam a Soproni Tankerületi Központ nevemre kiállított tájékoztató egyenlevelét arról, hogy a Belügyminisztérium elvi állásfoglalása szerint a december 1-je óta folyó határozatlan idejű, legfőképp a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárainak kirúgása miatt megkezdett polgári engedetlenségi akcióm a közalkalmazotti jogviszonyomból eredő lényeges kötelezettségemnek szándékos és jelentős mértékben történő megszegése, amely korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését" - így kezdődik az a nyilvánossá tett levél, amit a soproni Lackner-iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára a tankerület és az iskola vezetőjének írt. Hegyi Norbert azt is leszögezte, tisztában van azzal, hogy igazgatója és még a tankerület is próbáltak kiállni érte, ismeri erőfeszítéseiket és dilemmáikat is.  De úgy gondolja, a helyzet megoldásának egyetlen olyan módja maradt, ami lelkiismeretével öszeegyeztethető. Ez pedig a felmondás. Szerdán kérte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését.

Hegyi Nobert megrázó sorokkal búcsúzik: 

"Ahogy az ország egésze védtelenül vergődik a saját maga által felelőtlenül kialakított csapdahelyzetben, úgy oktatási rendszerünk is kilátástalan és kiszolgáltatott. A megoldásra sem valódi szándék, sem igazi, egységes akarat nem mutatkozik. Az egyetlen védelem ennek a mindent legyűrő hatalomnak az ellenében ugyanis az össztársadalmi és helyi szintű cselekvő szolidaritás, az egységes és erőteljes fellépés lehetne, ám ennek már csak az illúziójához is komoly képzelőerő szükséges: mind a tantestületen belül, mind városi, mind országos szinten a félelem, a kiszolgáltatottság és a pusztító érdektelenség bénítja meg a cselekvőképességet. Az egymás között, egyenként „a názáretit!” kiáltók hangjából összességében mégis csak egy „Barabbás!” hangzik ki. És a lehajtott fejjel meg nem szólalók csöndje nem a rendszerrel, a helyzettel egyetértés csöndje, dehogy: ez a csend a walesi tartomány kunyhóinak beszédes némasága. Tudom, hiszen mindannyian tudjuk. Suttogunk csak – üvöltés, kiáltás helyett".

Nem titkolja, huszonöt év után hiányozni fognak a tanítványai, hiányozni fog mindaz, amiben egy negyedszázadon át kiteljesedhetett. De ami történik, nem egyeztethető össze a jövőért viselt hosszú távú felelősségével, s végképp nem a lelkiismeretével.