Sopron szerdán ünnepli hűségét

Sopron és nyolc falu szavazhatott 1921. december 14. és 16. között a velencei döntés értelmében arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon. Kétszázötvenhét négyzetméternyi terület sorsa dőlt el akkor. Mert bár a mai Burgenland területét a trianoni szerződés Sopronnal együtt Ausztriának ítélte, de másfél évvel a  békeszerződés aláírása után sem tudta Ausztria megszállni a neki ítélt területet. Többször is próbálta, csakhogy a leszerelt katonákból, egyetemistákból,  hivatalnokokból, vasutasokból, hazafiakból álló Rongyos Gárda minduntalan visszaverte az osztrák erőket. A lakosság aktív támogatását élvező irreguláris katonaságot Prónay Pál vezette és foggal-körömmel védték a soproni határt. Ők és a háttérben dolgozó politikai diplomácia harcolták ki, hogy 1921. október 11-én Velencében kompromisszumos megoldás született:  Magyarország átadja a 280 ezer lakosú Burgenlandot Ausztriának, Sopron és a környező nyolc falu viszont cserébe dönthet hovatartozásáról.

Az eredmény ismert: Sopron magyar maradt.  Az összesen 26.879 szavazásra jogosultból 24.063-an, a voksolók 89,52 százaléka döntött Magyarország mellett. Pedig az 1920. évi magyar népszámlálás szerint a választási körzetben élő 50 ezer ember több mint fele, 55 százaléka német nemzetiségű volt, 39 százaléka magyarnak, 5 százaléka horvát anyanyelvűnek vallotta magát. Mégis Magyarországon akartak élni... Ezért, miattuk, velük lett Sopron a leghűségesebb magyar város, a Civitas Fidelissima. 

December 14. egy kormányrendelet alapján Sopron napjaként szerepel a hivatalos naptárakban. Ezen a napon ünnepel a város és ünneplik a várost sok helyen. Hagyományosan díszközgyűlésen adják át a városi kitüntetéseket is, szombaton dr. Fodor Tamás volt polgármester veheti át díszpolgári címét. A Pro Urbe Sopron-díjat adják át dr. Kárpáti György háziorvosnak, amatőr filmesnek és átvehetik eismeréseiket a közgyűlés által legjobbnak tartott szakemberek és lokálpatrióták.