Véget érhet az ingatlanbefektetések kora?

Magyarországon a csökkenés hátterében a kiugróan magas infláció, az állampapírok népszerűsége és valamelyest az energetikai tanúsítvány átalakulása is áll. Átmeneti visszaesés várható az ingatlanbefektetések esetén, vagy búcsút intenek a befektetők a piacnak? 

Kevesebb magyar fektet ingatlanba 
A koronavírus-járvány kitörése óta a hazai ingatlanpiacon igen ellentétes tendenciák uralkodnak. Nem meglepő hát, hogy az elmúlt egy év következményeként a befektetői aktivitás visszaesett, a Magyarországon regisztrált adatokon jól látható a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzet hatása. A koronavírus-járvány előtti 28 százalékos befektetői arány most, két és fél évvel később alig éri el a 20 százalékot. Ebbe a 20 százalékba beletartozik mindaz, aki rövid, valamint hosszú távú bérbeadás céljából vásárol ingatlant, továbbá az is, aki saját használatra vásárol lakást. 

A külföldi vevők is hullámokban hagyják el a magyar piacot. Az első nagy hullám a 2020-as évek elején zajlott le, amikor arányaiban nagy mennyiségű külföldi befektető hagyta el a piacot. Az eddigi néhány évben a gyenge forint motiválhatta a külföldieket a lakásvásárlásra, valójában az ingatlanokat az elmúlt egy-két évben tekintették igazán jövedelmező befektetések, amikor húsz százalékos áremelkedést is elviselt a piac egy év alatt. A befektetők várakozásai szerint a vásárlást követő öt-tíz év során is jelentős értéknövekedés mehet végbe a piacon, ám a covid járvány óta instabil gazdasági helyzet következtében sok befektető vesztette el bizalmát a magyar piacon. 

A befektetői piacot is érintheti az energetikai tanúsítványok átalakulása 
Habár majd csak novembertől kerül átdolgozásra az épületek energiahatékonyságának értékelési rendszere, a befektetési célú ingatlan eladások volumenét is érintheti az új szabályozás. A befektetők a szigorítások miatt eltávolodhatnak a piactól, hiszen a szigorítás sok új építésű ingatlant érinthet. Az energetikai tanúsítvány beszerzése továbbra is kötelező lesz ingatlan vásárlásakor, eladásakor vagy bérbeadásakor, azonban annak számát és kézhezvételét már nem kell a szerződésben feltüntetni. 

Még mindig lehet kifizetődő az ingatlan 
Annak ellenére, hogy rövid távon a magyarok többsége még a változtatás ellenére is inkább a közel 15 százalékos hozammal csábító állampapírokat választja befektetés gyanánt, jelenleg még mindig kifizetődő lehet az ingatlanbefektetés. Mind a jelenlegi gazdasági folyamatok, mind a bérleti díjak változása arra utal, hogy ma a lakáskiadás bruttó öt százalékos hozamot eredményezhet. Ezért hosszú távon még mindig kedvezőbb hozamot kínálnak az ingatlanok. Jelenleg a piac sokkal inkább a magánvásárlóknak kedvez, mintsem a befektetőknek, hiszen a mérsékelt árcsökkenés miatt kedvezőbb feltételekhez juthatnak azok, akik saját lakhatás céljából vásárolnak ingatlant. 

Országosan drágulnak az albérletek 
Azonban nem szabad elfeledkezni az éledező albérletpiacról sem. A koronavírus-járvány után a tavalyi évben begyűrűzött gazdasági válság is megtépázta a magyar albérletpiacot, amely 2023 második felében éledezni látszik. A magas infláció és a rezsiárak drasztikus emelkedése ellenére is idén megcáfolható már az az állítás, miszerint vidéken olcsóbbak az albérleti díjak. A nagyobb egyetemi városok – köztük Győr, Debrecen vagy Pécs – bérleti díjai a korábbi években budapesti árszínvonalhoz tendáltak. Ennek értelmében nagyjából 150 ezer forintos kiadással kell számolnia egy friss bérlőnek. 

Győrben az év eleje óta csaknem 28 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, és a nyári albérletszezon még ezután tetőzik. A legfrissebb statisztikák szerint a győri albérletek esetén a négyzetméterenkénti átlagár 3200 forint, így egy átlagos paraméterekkel rendelkező lakásért nagyjából 160 ezer forintot kell fizetnie a bérlőknek. (Forrás: Creditline.hu)