A régió régi babfajtáit gyűjtik a poncichterek utódai

Néhány éve találkozott egymással három burgenlandi, akik rájöttek, hogy közös szenvedélyük a méltatlanul elfeledett térségbeli növény, a bab. Úgy gondolták, tenni kellene azért is hogy, a régióban hagyományos ételek, mint a babsterz vagy a babrétes, újra elfoglalják helyüket a konyhában. Sőt, rájöttek arra is, ma már az a probléma, hogy a helyi babfajták ritkán találhatók meg a kertekben - mondta el Taschner Tamás, aki testvérével együtt a határ magyar oldalán döbbent rá, hogy bár a soproni borvidéken mindenki emlegeti a babot, a növény már teljesen eltűnt a szőlősorokból. 

A soproni bortermelő gazdákat évszázadokon át nevezték poncichtereknek, s hagyományaik egy része ma is él a városban. Az elnevezés azt jelenti babtermelő, ugyanis a sorok közötti részt is kihasználva babot ültettek, ami jól megfért a szőlővel. A sok babot az asszonyok változatosan használták fel a konyhában, a babsterc, a babospogácsa ma is jellemzően soproni ételek. 

Taschner Kurt, Harald Strassner, Roland Pöttschacher, Uschi Zezelitsch és Taschner Tamás szerint a bab határokon átívelő történeteket mesél.

Visszatérve a poncichterek késői leszármazottaira, a  burgenlandi és a soproni "babosoknak" sorsszerűen találkoznia kellett és ez meg is történt. Megállapították, hogy a határ mindkét oldalán ugyan azok a célok és mindkét oldalon ott van a vágy, hogy a régió egységben maradjon, a mesterséges határ ne válassza el azt, ami összetartozik. Ennek egyik eszköze lehet akár a bab is. A régióra jellemző növénynek sikerülhet egymáshoz közelebb hoznia az embereket, mert határokon átívelő történeteket mesél. Közös programot is szerveznek majd, de első tennivalójuknak egy soproni babgyűjteményt tekintenek. A szőlész-borász és idegenvezetéssel is foglalkozó soproni testvérpár ugyanis szeretné felkutatni és a jövőnek is biztosítani a régió hagyományos babfajtáit.