Bezár egy legendás soproni étterem

Megint bezár egy a soproniak számára kedves-kedvelt étterem. A várkerületi Puskás után az ikonikus alsólőveri Vadászkürt Vendéglő is elbúcsúzik vendégeitől. A Bausz-házaspár az elmúlt húsz évben minimális segítséggel vitte a házat, de a minőségből és a választékból tapodtat sem engedett...

- Már házaspárként dolgoztunk Nagycenken a kisvasút mellett, ahol melegkonyhás éttermet csináltunk a büféből, azután a soproni Postás Otthont vittük, de nagyon szerettünk volna egy saját éttermet. Amikor megvettük ezt a házat az Alsólőverekben, átalakítottuk, és 1983-ban megnyitottuk a Vadászkürtöt. Előtte körülnéztünk, (ma piackutatásnak hívnák) mit nem kínálnak a többi éttermek. Láttuk, hogy vadból, halból, és libából egyáltalán nincs kínálat, így mi  erre álltunk rá, innen az étterem elnevezése is - emlékszik a kezdetekre Bausz Gyula. Hetvenöt éves, megszámlálhatatlan kilométer lehet a lábaiban, de most is úgy ugrik fel az asztaltól amikor csörren a telefon, hogy szemmel is nehéz követni. Ahhoz a generációhoz tartozik, akinek a vendég az Úr, ugyanakkor már a modern világot is ismeri. Azt hinné az ember, belefásult az évtizedek óta tartó napi munkába, de nem. Bauszék ugyanis szerették a munkájukat, számukra a vendéglátás hivatás. S amit szívvel - lélekkel végez az ember, az nem is fárasztja el annyira...
 

Együtt teremtették meg a fogalommá vált éttermet. - N. M.

- Az első tíz akárhány évben a beszerző is én voltam, hetente egyszer mentem a budapesti vásárcsarnokba a libákért a Kispolskival, egyszer meg a Balatonra a halért. Mindig friss árunk volt, nagy választékkal, különleges fogásokkal, melyekhez klimatizált borospincénkből ajánlottunk remek soproni és magyarországi borvidékeiről borokat! Reggelente most is több pékséget, üzletet lejárok; a legjobbat hozom a vendégeknek. A feleségem még mindig szeret főzni, pedig húsz éve egyedül viszi a konyhát, csak egy konyhalány segíti. A felszolgálást megoldom én magam - mosolyog Bausz Gyula. 

Ezek után legyenek nagyon kíváncsiak a Vadászkürt étlapjára: hat különböző előétel, ötféle leves, közte fácán-, szezonális krémleves és kétféle halászlé, a főételek között négy más-más halétel, vadak, halak, liba és marha-fogások, regionális ajánlat és kímélő ételek, egy oldalnyi saláta és egy másikon a desszert. Bauszék az elmúlt években sem voltak hajlandók csökkenteni sem a kínálatot, sem az adagot. 
 

Búcsúznak. Utolsó kérésük azt volt, írjuk meg: köszönik vendégeiknek, hogy őket választották... - N. M.

- Mindig tudtuk, hogy egyszer be kell fejeznünk, be kell látnunk, elszálltak az évek. 2022. június 26-án nyitunk ki utoljára, utána már csak a négy szobás panzió üzemel. Eddig megközelítően tizenháromezer vendéget fogadtunk cirka huszonötezer vendégéjszakára -  búcsúzik Bausz Gyula. Nincs a szemében a szomorúság, megdolgoztak a  pihenésért. Vendég ezután is lesz a házban, ha jóval kevesebb is, lesz viszont ideje családjára, lányaira, unokáira és hobbijára, a golfra is. Felesége, Zsike asszony pedig legalább több időt tölthet a gyönyörű kertben. 

Mi meg a Lőverekben feléjük járva majd nosztalgiázhatunk, milyen is volt az a páratlan őzpörkölt Bauszéknál. Így válhat az igényesség legendává, utánuk kellene csinálni...