Száz évnyi határtörténet

Az úgynevezett „border(hi)stories” projekt a Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában élők regionális és nemzeti identitását, illetve az identitás különbségéből fakadó konfliktusokra és gyakran traumatikus eseményekre való emlékezés szimbolikus emlékhelyeit kutatja. A projekt átfogó célja az előző évszázad történelmi tényeire vonatkozó ismeretek bővítése a határtérségben, valamint a tudást közvetítő szervezetek közötti együttműködés megalapozása és hosszú távú biztosítása. A projekt keretében 2022. szeptember 16-án, pénteken 18 órakor előadást tartanak és vándorkiállítás nyílik Sopronkövesden, az önkormányzat épületében (Kossuth Lajos u. 77.).  A kiállítás szeptember 30-ig ingyenesen látogatható, hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között, de a a Kulturális Örökség Napjai alkalmából szeptember 17-én és 18-án is. 

A dialógusrendezvény központjában a Vasfüggöny áll – azaz a mindennapi élet a vasfüggönnyel elválasztott osztrák-magyar határ mentén. (A rendezvényen való részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció szükséges, mely az alábbi címen tehető meg: info@borostyankokft.com)

A projekt témája a sokszínű identású osztrák-magyar határrégióban jelen lévő kulturális és gazdasági térség történelme és jelene. A XX. század történelme számos traumatikus élménnyel terhelte meg a térséget. A történelem ezen kevésbé ismert területének közös feldolgozása a történelmi határ- és kulturális térség modern identitásának kialakításához és a kulturális sokszínűség értékalapú elismeréséhez járul hozzá. A projekt tehát a békés egymás mellett éléshez és a térség virágzó fejlődéséhez kíván hozzájárulni.

A három (német, magyar, angol) nyelvű vándorkiállítás 2021 októberében indult útjára. Nyolc burgenlandi helyszínt követően a nagy sikerű kiállítás jelenleg a határ magyar oldalán vándorol, Sopronkövesd lesz a negyedik hazai rendezvényhelyszín. A kiállítás megnyitói egyben alkalmat kínálnak helyi dialógusok lefolytatására is, történészek, szakértők és a helyi lakosság bevonásával vitatva meg egy-egy érdeklődésre számot tartó témát.

A „border(hi)stories – 100 évnyi határtörténet“ projekt az Európai Unió Interreg Ausztria – Magyarország 2014-2020 Program finanszírozásában valósul meg.

Határsávtörténelem

„A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre!” Ezzel a mondattal alkotta meg Winston Churchill 1946-ban a "Vasfüggöny" kifejezést, melyet a mindennapokban a nyugati és a keleti világrendszert elválasztó műszaki berendezéssel azonosítottak. Kiépítése az osztrák–magyar határon három hullámban valósult meg. Első lépésként (1949–1955) egy kétsoros szögesdrótkerítést húztak fel, megfigyelőtornyokkal és aknazárral. Az aknazár telepítéséig a helyi lakosságnak lehetősége volt átmenni a másik oldalra, hogy ottani földjeiket megműveljék. A határon való átkeléshez egy „Határszéli utiigazolványra” volt szükség.

Miután Ausztria 1955 májusában semlegessé vált, a magyar állam egy, az osztrákokkal kötött szerződés keretében elrendelte az aknazár felszedését. Az aknamező ideiglenes megszűnése könnyítette meg részben az 1956-os menekültek helyzetét a zöldhatáron. A második hullámban (1957. április–július) a betonoszlopok közé bakelitből készült taposóaknákat telepítettek. Kialakítottak egy öt méter széles nyomsávot, hogy látható legyen a határsértők mozgása. A harmadik hullámban telepítették a szakzsargonban csak SZ-100-nak hívott műszaki zárat, a határvonaltól két kilométer távolságra, hogy jelzés esetén a határsértőt még időben elfoghassák. A kerítésbe 24 voltos egyenáramot vezettek. A drót érintése vagy átvágása esetén az őrsön lévő készülék 2-300 méteres pontossággal jelezte, hol próbálnak átkelni a kerítésen. Megbízható adatok nincsenek arról, hogy a vasfüggöny közel négy évtizede alatt a közel 350 kilométer hosszú osztrák–magyar határon hányan követtek el tiltott határátlépést.