A darabolós hentes testvérét jogerősen is elítélték

Emlékszünk: a hentesként dolgozó N. János ismeretlen módon megölte feleségét Mosonmagyaróváron 2014. május 27-én, a holttestét a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta egy házához közeli réten. Nővére, F. Csilla viszont azt állította a nyomozás során, majd a bíróságon is, hogy fivére nála járt a vádbéli elkövetés idején. Mind a két helyszín Mosonmagyaróváron van, de nem egy mobilcellában. A mostani per alapja tehát nem véletlenül a hírközlési szakértő véleménye, mivel mind N. János, mind az ekkor már elhunyt feleségének telefonjára érkeztek hívások, s az idő, a hely beszűkíthető. 

A hamis tanúzásról megszületett kedden a jogerős döntés és minden érintett vegyes érzésekkel veszi tudomásul a Győri Törvényszék ítéletét, mivel a kapott „csomagban” is vegyes talál magának ki-ki édeset és keserűt. Azt, hogy a darnózseli feleséggyilkos N. János testvére hamis alibit próbált igazolni, ezt mostanra öt bírói fórum mondta ki. Korábban az első fok a váddal egyezően úgy látta, hogy csak az emberölés alapesetét kell alapul venni, s így a hazugságot 1-től 5 évig terjedő büntetéssel „honorálhatják”. Így kapott 1 év 10 hónapot felfüggesztve F. Csilla. A törvény szerint azonban, ha életfogytiglannal fenyegetett cselekményről hazudik valaki a hatóságoknak, akkor azért már 2-től 8 év jár és mint emlékezhetnek: N. Jánost a Kúria végül 2020 októberében előre kitervelt – tehát ilyen súlyú – gyilkosság miatt ítélte 21 évre.  

A kérdés az, mi most ilyenkor az irányadó a hazug testvérre nézve: az, hogy a legvégső döntésnél miért ítélték el a fivérét, vagy hogy mi volt a helyzet 2014 júniusában, amikor először kikérdezték. 

Ez az, amiben a másodfok ceruzája most jóval vastagabban fogott: dr. Jungi Eszter tanácsa szerint attól, hogy egy büntetőeljárás során újabb információk látnak napvilágot és változik a minősítés is, még ugyanarról a cselekményről beszélünk. A bírói gyakorlat szerint a legvégső határozat az irányadó, az pedig minősített emberölésben mondta ki a bűnösnek N. Jánost, s ez életfogytiglannal fenyegetett. 

A védelem tavasszal felmentésért fellebbezett, mivel álláspontja szerint nincs kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy F. Csilla hazudott volna. Ezt a hírközlési szakértői véleményre alapozta az ügyvéd, mert a védelem szerint a szakértő nem tudta bizonyítani, hogy N. János akkor ott tartózkodott volna vagy nem tartózkodott volna ott a testvérénél, aki következetesen állította, hogy találkozott Jánossal, még ha percre pontosan nem is volt képest az időpontokat felidézni. 

A hazugság ténye azonban nem egy bizonyítékon alapult dr. Jungi Eszter tanácsa szerint, és még annak a bíróságnak a számára is nyilvánvaló volt – fejtette ki – amelyik első fokon felmentette az emberölésben N. Jánost.  

Az alibit tehát ezzel már az ötödik bírói fórum tekinti kétséget kizáróan hazugságnak. 

Kovács Szilárd 7 éven keresztül egyetlen tárgyalást sem mulasztott el megölt testvére ügyében. Fotó: Laczó Balázs

Dr. Jungi Eszter tanácsa már az ülés elején jelezte, hogy lehetőség van itt és most más minősítés alapján dönteni, de azt is előrebocsátotta, hogy a bíróság nem hozhat a korábban kiszabottnál súlyosabb döntést, mert – ügyészi fellebbezés híján – súlyosítási tilalom van. 

Az enyhítő szakasz alkalmazásával törvényes módon tudtak dönteni, de ha még előzetes mentesítést is kapott volna a vádlott – mivel ezt kérte a védelem -, az teljesen súlytalanná tenné az ítéletet.  

Leszögezték: a testvéri szeretet szép és méltányolandó dolog, de ettől még a vádlott nagyon helytelenül döntött, amikor az igazságszolgáltatást szándékosan félrevezette. A törvényhozó érti ezt a a lelkiismereti konfliktust, éppen ezért ad lehetőséget arra, hogy a gyanúsított közvetlen hozzátartozói megtagadhassák a vallomástételt. F. Csilla azonban nem élt ezzel a jogával és nem is pusztán elhallgatott valamit, hanem aktívan hazudott, méghozzá nem egyszer és nem kétszer, hanem 5-7 alkalommal is az eljárás során. 

F. Csilla nem volt jelen az ülésen, a védelem nem kívánt nyilatkozni. 

Kovács Szilárd, a 2014-ben meggyilkolt Judit bátyja testvére halálának ügyében azóta folytat küzdelmet, amióta azt rejtélyes eltűnésként kezelni kezdte azt a hatóság. A tavaszi ítéletről is erős kritikát fogalmazott meg a Facebookon. A sértetti képviselővel, dr. Gál Andrással együtt ők tették meg 2021 elején a feljelentést hamis tanúzás miatt F. Csilla ellen, végighallgatta a nyilvános ülést a Győri Törvényszéken, a végeredmény miatt csalódott. 

Fogalmazzunk úgy, hogy erkölcsi győzelmet arattunk, de ezt nem tartom valódi győzelemnek az igazság szempontjából. Itt az volt a tény, hogy valaki minősített emberölési ügyben hazudott, méghozzá nem egyszer és nem kétszer, hanem sorozatosan.

– A bíróság kimondta most, hogy nem azt a pillanatot kell alapul venni, amikor először kihallgatták: a tényleges jogerős minősítés adja meg ennek a bűncselekménynek a súlyát. Számomra a bosszantó – és akkor nagyon visszafogottan fogalmaztam –, hogy amikor mi a feljelentést tettük a hamis tanúzási ügyben, akkor a feljelentés majdnem szó szerint azokon az érveken és gondolatmeneten keresztül alapult, mint a most hozott ítélet. Vagyis ha az ügyészség akkor ezt a gondolatmenetet végig vette volna, akkor születhet egy olyan ítélet, ami ezt valóban helyreteszi és jó üzenetet hordoz azok számára, aki ilyen súlyú ügyben hamis tanúvallomást akarnak tenni – mondja.